Etelka, Aletta
-3 °C
1 °C

Kiszámíthatatlan köztisztviselők

2007.10.12. 15:59
Belenyúlt a méhkasba a kormány azzal, hogy az utolsó pillanatban salátatörvénybe csempészte bele: új alapokra kívánja helyezni a köztisztviselői illetménytáblát és a bérrendszert.

Épp egy hete, a 2008. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban terjesztette az Országgyűlés elé a kormány a köztisztviselői törvény módosítását. Az új passzusokat áprilistól kellene alkalmazni.

Fix helyett sávon belüli minimum

Jelenleg a köztisztviselőknél az alapilletményt egy szorzószám és az illetményalap szorzataként határozzák meg. Az illetményalap idén és a tervek szerint jövőre 36 800 forint. A szorzószám az iskolai végzettség és a közszolgálati jogviszonyban töltött évek számától függ.

A fennálló szabályok szerint egy olyan felsőfokú végzettségű köztisztviselő titulusa, aki legalább 8, legfeljebb 16 évet töltött közszolgálati jogviszonyban, vezető tanácsos. A vezető tanácsosok között is más és más szorzószám érvényes attól függően, hogy az adott személy mondjuk 8, vagy 11 vagy 13 vagy éppen 16 éves jogviszonnyal bír. Az első esetben 4,2-es szorzó érvényes, a másodikban 4,4-es, a harmadikban 4,6-os, a negyedikban 4,8-cal kell megszorozni a 36 800 forintot, hogy megtudjuk, mekkora alapilletmény jár.

Az egyik lényeges változás az lesz, hogy - ennél a példánál maradva - a 8-16 év közötti közszolgálati jogviszonnyal rendelkező illető beosztása marad ugyan vezető tanácsos, ám alapesetben a szorzószámuk a 8, 11, 13 vagy éppen 16 éves jogviszonnyal bíró köztisztviselőknek egyforma lesz, a mostani minimum, 4,2. Egyetlen esetben térhet el ettől a szorzószám. Évente minősítenek minden egyes köztisztviselőt, sőt egy másik procedúrában teljesítményértékelésnek is alávetik őket. Csak akkor kaphat tehát magasabb szorzószámot, így értelemszerűen magasabb bért az adott köztisztviselő, ha a teljesítményértékelést is figyelembe véve a minősítése "kiválóan alkalmas" lesz. Ekkor a főnökére van bízva, hogy eltér-e a minimumszorzótól. De legfeljebb olyan szorzót állapíthat meg, ami a mostani besorolási fokozathoz tartozó legmagasabb, tehát vezető tanácsosnál 4,8-as.

Visszamenőleg nem csökkenhet

Hogy ne sértsen szerzett jogokat a tervek szerint jövő év tavaszától hatályos módosítás, azaz ne legyen alkotmányellenes, azt azzal küszöböli ki a kormányzat, hogy deklarálja: a most a rendszerben levő köztisztviselőknél bárhogyan is végződjön a minősítés, a szorzószám nem lehet a ma rájuk érvényesnél kisebb. Tehát ha vezető tanácsosunk 13 éve dolgozik a közszolgálatban, ezért 4,6-os szorzószám illeti meg, és jövőre teljesítményértékelik és minősítik, amin nem "kiválóan alkalmas" munkatársnak hozzák ki, a szorzószáma marad 4,6-os, és nem csökken az alapesetben érvényes 4,2-re.

Annyiban is más lesz a mai rendszerhez képest a jövőbeli, hogy míg eddig főszabályként legalább négyévente kellett minősíteni, addig az áprilistól életbe léptetni kívánt előírások alapján ezt évente meg kell tenni.

Sok éven át egy helyben

Bár bonyolultnak tűnhet a korrekció, mégis alapjaiban változtatja meg a köztisztviselők életét. Megszünteti a régóta óta működtetett rendszert, vagyis a köztisztviselői pálya kiszámíthatóságát ássa alá. Most aki köztisztviselőnek áll, tudja, hogy alacsonyabb besorolási fokozatoknál évente, kétévente, később három- vagy négyévente ugrik a szorzószáma, és tudja, hogy jövőre, két év múlva, húsz év múlva mire számíthat. Ennek vége lesz.

A tervezett új köztisztviselõi illetményrendszer
I. besorolási osztály (felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõk)
Besorolási fokozat Közszolgálati jogviszony idõtartama (év) Szorzószám
gyakornok 0-1 3,1
fogalmazó 1-3 3,2-3,3
tanácsos 3-8 3,5-3,9
vezetõ-tanácsos 8-16 4,2-4,8
fõtanácsos 16-25 5,1-5,3
vezetõ-fõtanácsos 25 felett 5,6-6
II. besorolási osztály (középiskolai végzettségû köztisztviselõk)
Besorolási fokozat Közszolgálati jogviszony idõtartama (év) Szorzószám
gyakornok 0-2 1,79
elõadó 2-12 1,9-2,3
fõelõadó 12-31 2,5-2,9
fõmunkatárs 31 felett 3,3-4,4
III. besorolási osztály (ügykezelõk)
Besorolási fokozat Közszolgálati jogviszony idõtartama (év) Szorzószám
ügykezelõ 1 0-2 1,79
ügykezelõ 2 2-10 1,87
ügykezelõ 3 10-20 2
ügykezelõ 4 20-30 2,25
ügykezelõ 5 30-37 2,5
ügykezelõ 6 37 felett 2,75
Az alapilletmény meghatározásánál a szorzószám mindig az adott besorolási fokozathoz tartozó legalacsonyabb szorzószám. Ha "kiválóan alkalmas" minõsítést kap az adott köztisztviselõ, akkor a szorzószám az intervallumon belül nagyobb is lehet.
Forrás: az Országgyûléshez benyújtott törvényjavaslat

Nyolc év közszolgálati jogviszonnyal a háta mögött vezető tanácsossá avanzsál az illető, és hiába húz le még nyolc évet, könnyen lehet, hogy szorzószáma mindig a minimumon marad, egyetlen évben sem emelkedik. (Alapilletménye értelemszerűen csak akkor nőhet, ha az illetményalap emelkedik. Az a kormány döntésétől függ.) Csak akkor éri el a magasabb szorzószámot, ha a nyolc évét nem nyolccal, hanem kilenccel fejeli meg, mivel ekkor már főtanácsnok lesz belőle, és 5,1-es szorzóra lesz jogosult.

Az illetményrendszer átszabását a teljesítményértékelés általánossá tételével indokolja a kabinet. Azt mondja lényegében, hogy ne az eltöltött idő határozza meg az illető bérét, hanem a teljesítménye. Ha jól dolgozik, és ezt a főnöke is elismeri, kapjon többet a hasonló titulusú, de lazább munkatempójú kollégájánál.

Ez csak az elmélet, nem ilyen egyszerű ugyanis a helyzet. Tudvalevő, hogy a hivatalokban nem mindig a végzett munka alapján lehet kivívni ki a főnök rokonszenvét. A tapasztalatok alapján nincs garancia arra, hogy a tényleg nagyobb teljesítmény jobb értékeléssel, magasabb szorzószámmal fog párosulni.

Ez lesz a harmadik eszköz

A módosítás megítélésénél jó tudni, hogy a deklaráltan a nagyobb teljesítményre ösztönzést célul tűző változtatás nem hozna újat a mai rendszerbe. Ma már a köztisztviselői törvényben két ponton is a nagyobb teljesítmény elismerését lehetővé tevő szabályokat alkalmazhatnak a hivatalok vezetői. Egyrészt a felettes az alapilletményt - azaz a kereset döntő részét - a szorzószám és az illetményalap szorzataként adódó összegtől lefele 20, felfele 30 százalékkal eltérítheti. Értsd: ha a főnök meg van elégedve a beosztottal, legfeljebb 30 százalékkal több alapilletményt ítél meg neki a számokból adódó összegnél. Ez fennmarad jövőre is.

Másrészt éppen az idén fokozatosan bevezetett teljesítményértékelési rendszer is lehetővé veszi a jobb teljesítmény elismerését. A jutalom mértéke attól függ, ki hogyan szerepelt a teljesítményértékelési rendszer szerint. Az új, a rugalmasságot növelő módosítás tehát nem csinálna mást, mint hogy még eggyel bővítené a ma alkalmazható szabályokat.

Mindent elkövetnek, hogy ne fúrják meg

Garantálható, hogy az érintettek heves tiltakozását fogja kiváltani a Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter, korábbi államreform-bizottsági alelnök nevéhez köthető lépés. Tisztában lehetett ezzel a kabinet is, amire a módosítás salátatörvénybe csempészésének története is utal.

A salátatörvényt a normál rendnek megfelelően többször is megköröztették államigazgatási egyeztetéseken, több fordulóban egyeztettek róla, ám a köztisztviselői törvény ismertetett módosítását akkor még nem tartalmazta. Arról az államigazgatási egyeztetéseken részt vevő, magas rangú köztisztviselők nem tudtak. A törvényalkotási rendet felrúgva csak az utolsó pillanatban, a salátatörvény parlamenti benyújtásakor tették bele a szóban forgó passzusokat, minimálisra redukálva azt az időt, ami alatt esetleg megfúrhatnák a módosítást az ellenérdekeltek.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!