További Magyar cikkek
Nehéz pontosan megítélni, vajon növekszik-e a korrupció itthon és világszerte. Amit viszont biztosan állíthatunk, hogy jelenlegi mértéke továbbra is jelentős kihívást jelent mind a vállalatok, mind a törvényhozók számára – olvasható az Ernst & Young tizedik, a vesztegetésről és korrupcióról készült nemzetközi felmérésében.
Jó a szabályozás, mégis van korrupció
A 34 országban 1186 nagyvállalati cégvezető megkérdezésével készített felmérésből kiderül: a válaszadók 61 százaléka úgy érzi, az általuk képviselt szektorban elterjedt jelenség a korrupció. Negyedük állítja biztosan, hogy vállalatánál volt korrupciós eset az elmúlt két évben és majd ugyanennyien ismerik el, hogy kértek tőle vesztegetési összeget egy üzlet megnyeréséhez vagy folytatásához.
Ezzel párhuzamosan azonban a vezetők több mint kétharmada véli úgy, hogy a korrupcióellenes jogszabályok hatósági betartatása erős, valamint a válaszadók mintegy fele érzékeli úgy, hogy a korrupciót feltáró vizsgálatok száma növekszik. A fentiek miatt egy lehetséges vizsgálat üzletmenetre gyakorolt negatív következményeként leginkább a bírságokat és büntetéseket, valamint a piacról való kizárást jelölték meg, ezt a két lehetőséget választotta a válaszadók csaknem fele.
Nincs itt semmi baj
Tanulságos eredményeket hoztak felmérés hazai válaszai: a magyarországi válaszokból összeállított kép kedvezőbb a nemzetközi eredményeknél. A megkérdezetteknek csupán 38 százaléka tartja elterjedtnek a vesztegetést és korrupciót üzleti tevékenységük gyakorlatában. A derűlátásra utal az is, hogy minden hatodik válaszadó gondolja úgy: vesztett el üzleti lehetőséget versenytársuk korrupt viselkedése miatt.
A feltűnően jó eredményeket az E&Y szakértői sem tudták mivel magyarázni. Szerintük ezt a hiányos szabályozási háttér okozta könnyebb boldogulás és a veszélytelenebb korrupciós gyakorlat éppúgy kiválthatja, mint az, hogy a hazai vállalatvezetők alulbecsülik a probléma nagyságát, vagy nem kívánnak azzal szembenézni.
Lefizetett? Kizárni!
A felmérésből kiderült ugyanis, hogy míg nemzetközi szinten a válaszadók több mint kétharmada elégedett volt a jogszabályi háttérrel és annak hatósági betartatásával, Magyarországon – és más kelet-európai országokban is – ez csupán a megkérdezettek mintegy felére volt jellemző. Ez azt mutatja, hogy itthon határozottabb fellépés lenne szükséges a korrupció ellenes törvények hatósági betartására.
Valószínű, a negatív tapasztalatoknak köszönhetően a megkérdezettek csupán 36 százaléka gondolja a vállalatra kiszabott bírságot, büntetést az üzleti tevékenység leglényegesebb negatív hatásának. Sokkal inkább tartanak ilyen esetben a piacról való kizárástól, ezt a válaszadók 60 százaléka jelölte meg ideális megoldásként.
Nem a szabály, az ember számít
A felmérés eredményeit Pados Márton, az Ernst & Young visszaélési-kockázatkezelési menedzsere úgy értelmezte, hogy bár a jogszabályokat tekintve hazánk jó úton halad az ENSZ korrupció elleni egyezményének való megfelelésben, a vállalati célok – kellő hatósági elrettentés hiányában – számos esetben felülírják ezt a kötelezettséget. Ezért szerinte a nagyvállalati korrupció megelőzése legalább annyira függ a felső cégvezetés elkötelezettségétől és példamutatásától, mint a jogszabályok meglététől, vagy azok esetleges jogkövetkezményeitől.
Az E&Y az eredményeket elemezve is kiemeli: nemzetközi és hazai válaszok alapján is elmondható, hogy a korrupció megelőzésében nagy szerepet játszik az eredményes belső ellenőrzés. A fejlődéshez és a vesztegetések hatékonyabb felismeréséhez azonban a belső ellenőrök szakmai továbbképzésére van szükség. Jelenleg Magyarországon csak 14 százalék szerint elegendő a belső auditorok szaktudása az esetek felderítésében, így csupán az ellenőrzések fele jár sikerrel. Pados szerint viszont a belső ellenőrzés is általában csak azoknál az eseteknél hatékony, ahol a vállalatot kár éri a korrupció kapcsán. Ott azonban, ahol a cégvezetés megítélése szerint ez a vállalat érdekében áll, a belső ellenőrzés sikerének esélye még kisebb.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
