Külföldi roham a belvárosi lakásokért

Olasz–spanyol üldözőboly alakult ki az V., a VI. és a VII. kerületben a befektetési céllal lakást vásárló írek és britek mögött. A két mediterrán országból az első fél évben tucatszám jöttek a vevők, egyes utcákban a kaputelefonokon már fele-fele arányban szerepelnek magyar és külföldi bérlőnevek, s köztük nagyon sok az olasz és a spanyol. Pontos számot azért nehéz meghatározni, mert sokszor inkább egy cég felvásárlásán vagy egy új alapításán keresztül veszik meg az ingatlanokat.

Évi ötezer

Évente körülbelül 1800 budapesti lakást vásárolnak meg külföldi magánszemélyek, a céges vételekkel együtt a külföldi kézbe kerülő fővárosi lakások száma a becslések szerint eléri az évi ötezret, s országosan a hivatalos adatok szerint évek óta évente kicsit több mint ötezer a külföldiek tulajdonába átmenő lakás, tanya vagy nyaraló.

Többségüknek a vásárlás előtt fizikailag nem is kellett itt lenni, saját ügynökségeiken vagy itteni, külföldiekre szakosodott közvetítők segítségével szálltak be új projektekbe. Az interneten az idén is megjelentek új, többnyire angol nyelvű ügynökségek, amelyek csak befektetési célú közvetítési ajánlatokkal szolgálnak.

Az ingatlanfejlesztőktől szerzett értesüléseink szerint a külföldiek körülbelül egyharmad-kétharmad arányban választanak nem magyar, illetve magyar cég által indított új projektet, miközben erőteljesen növekszik a felújítandó lakásokat vásárlók száma is.

Britek, írek, olaszok, spanyolok

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumnak még csak az első három hónapról van végleges adata, de a második negyedévben várhatóan nem fordul meg a trend, így a britek és írek megtartott vezető helyéhez még jobban közelíthetnek az olaszok és a spanyolok. Egyértelműen változott a helyzet a nemzeti öszszetételben – erősítette meg Huszti György, a külföldi ügyfelek számára külön részleget működtető A1 ingatlanközvetítő, -tanácsadó és -fejlesztő cég üzletág-igazgatója.

A vezető szerint az idei első fél évben az értékesítések mennyisége nem igazán vagy csak minimálisan csökkent a tavalyi azonos időszakhoz képest, de az ingatlant keresők száma jelentősen visszaesett. Ebből azt lehet levonni, hogy vagy potensebbek az érdeklődők, vagy koncentráltabbak (tanácsadó cégek irányába) a vásárlások.

Drágát veszik

Az értékhatárok tekintetében az elmúlt évben leginkább kétfajta szegmenst lehetett megfigyelni: a nagyobb értékű, kurrensebb ingatlanokat vásárlók köre (pl. belvárosi prémium új építés stb.) itt az értékhatár 80–150 millió forint, ebben a szegmensben nem igazán tapasztalható változás.

A másik csoportban, az „átlagvásárlásoknál” tavaly a jellemző átlag 30–40 millió forint közé esett, ez az idén mintegy 15-20 százalékkal mérséklődött – fűzte hozzá. Az uniós csatlakozás óta megfigyelhető folyamatok eredménye, hogy a korábbiakhoz képest a vidéki megyék háttérbe szorultak és egyre inkább erősödik a főváros iránti érdeklődés: míg 2004 májusa előtt Budapest részaránya mintegy 17 százalék volt az összes ingatlanszerzést tekintve, addig 2006-ra ez az arány 36,32 százalékra emelkedett (tehát gyakorlatilag megduplázódott). Ez az arányszám ráadásul negyedévről negyedévre folyamatos növekedést mutat.

Befektetési céllal

A megszerzett ingatlanok egy része (8,8 százaléka) már eleve külföldi tulajdonosé volt. Nem ritka, hogy a befektetési céllal vásárolt belvárosi lakást két-három év múlva többszörös haszonnal továbbadják az első külföldi tulajdonosok. A nem magyar lakástulajdonosok aránya öt százalék körül mozog a fővárosban, ám ez a szám nem teljesen fedi a valóságot, mivel a külföldi befektetők sokkal gyakrabban alapítanak magyar céget és vásárolnak a társaság nevében ingatlant, mint magánszemélyként.

A lakások elhelyezkedése szempontjából fontos szempont, hogy az minél közelebb legyen a Dunához – számolt be tapasztalatairól Harkácsi István, a WebSite NetSolution Zrt. stratégiai igazgatója. A társaság üzemelteti egyebek között az Újlakás.info honlapot, s ennek alapján is jó rálátása van a piacra. A belvárosban kiemelt helynek számít a Parlament egy-másfél kilométeres körzete, a Váci utca térsége, a Madách tér környéke. Feltűntek az írek a VIII. és IX. kerület rehabilitáció alatti utcáiban, s újabban a britekkel együtt a XI. és a XIII. kerület bizonyos övezeteiben indult beruházásoknál is. Tavaly Magyarországon – a külföldiek ingatlanszerzését engedélyező megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok adatszolgáltatása alapján – 5670-en kaptak engedélyt, összesen 5306 ingatlan tulajdonjogának megszerzésére.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!