Szkeptikusak a külföldi elemzők

Riccardo Barbieri, a Morgan Stanley feltörekvő piaci stratégája a Bloomberg hírügynökségnek úgy kommentálta a kamatemelést, hogy az MNB meg akarta állítani a forint értékvesztését, de a problémát az jelenti, hogy ezt nem túl hatékonyan oldotta meg, és a fősodorvonalon ez mit sem változtat, írja a Napi Online. A gazdasági mutatók azt jelzik, hogy a jelenlegi árfolyam nem elég hatékony, vagyis a háttérben fundamentális okok is állnak. A szakember úgy véli, hogy az MNB lépése nem annyira a piaci nyomás megszüntetését, sokkal inkább annak folytatódását okozza.

Az MNB-t a piaci mozgások lökdösik

Londoni elemzők szerint "kiérződik némi pánikhangulat" a Magyar Nemzeti Bank pénteki, 3,00 százalékpontos kamatemeléséből. Gyurkó István, Londonban dolgozó pénzügyi szakértő az Info Rádiónak elmondta, a "sokkoló mértékű kamatemelés" beindított egy folyamatot, ami után kétséges, hogy visszatér-e a forintba vetett bizalom. Gyurkó emlékeztetett arra, hogy csütörtökön a jegybank kijelentette, nem reagál a spekulatív tőkére, csak akkor avatkozik be, ha az inflációs célokat látja veszélyben. Egy nappal később pedig drasztikusan megemelik a kamatot. "Ez rettentően furcsa jegybanki politika" - jegyezte meg a szakember.

Gyurkó szerint a forint jelentősen gyengülni fog, és nehéz lesz az 260 forint/euró árfolyamot elérni. Kis összegű spekulatív tőke is elég ahhoz, hogy 270 forintos árfolyam felé lökje a forintot. Az eddigi tapasztalatok pedig azt mutatják, ez elég ahhoz, hogy a jegybank pánikoljon, és kamatot emeljen. "Ez a folyamat nem mehet így tovább" - véli a szakember.

A kormány nem segít

Adam Slater, a Crédit Agricole Indosuez (CAI) bankcsoport londoni befektetési részlegének térségi elemzője - aki az államkötvény-aukció forintpiaci utóéletét kommentálva éppen előző nap figyelmeztetett egy azonnali jelentős kamatemelés kockázatára - az MTI-nek azt mondta, az a tény, hogy a kamatemelés bejelentése előtt nem sokkal az MNB elnöke egy interjúban még átmeneti jelenségnek nevezte a forint gyengeségét, jelzi, hogy a jegybankot "a piaci mozgások lökdösik".

Slater szerint mindez "kölcsönöz valamelyes pánikszagot" a bejelentett intézkedésnek. Magyarországon a fő kockázat az, hogy esetleg még tovább kell emelni a kamatot, mert nem érkezik elég tőke a folyómérleg-hiány finanszírozására, a kormány pedig nemigen segít költségvetési oldalról a belső kereslet visszafogásával, mondta CAI elemzője.

Tíz százalékkal az euróövezet felett

A Dresdner Bank londoni befektetési érdekeltségének (DrKW) véleménye szerint a három százalékpontos kamatemelés jelzi, hogy az MNB erősen elkötelezett a 250-260 forintos euróárfolyamsáv tartása mellett. A bank megjegyzi, hogy a kamatszint most több mint 10 százalékponttal haladja meg az euróövezetit.

A DrKW is hozzáteszi azonban, hogy - jóllehet a piaci felfordulást közvetlenül jelentős részben az MNB pénzügypolitikája robbantotta ki - a bajok gyökere a költségvetési politikában van. Az év végére már a kormány is inkább 4,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vár a hivatalos 4,5 százalékos cél helyett, de ezt is kétségesnek tartja az elemző.