Árpád
-2 °C
4 °C

Keveset dolgozik a magyar

2004.09.09. 16:18
A nemzetközi átlagnál is több a kiesett munkaidő Magyarországon. Elsősorban a középvezetőknél bukik el a munka, de nincs megfelelő ellenőrzés, és a munkamorál sem tökéletes.
Annak ellenére, hogy a nemzetközi termelékenységi szint lassú, egy százalékos növekedése figyelhető meg, a munkaidő 38 százalékát, azaz a 225 munkanapból mintegy 85 napot improdukívan tölt minden munkavállaló - derül ki a Czipin and Proudfoot Consulting által immár tizedik alkalommal elkészített Nemzetközi Termelékenységi Tanulmányból.

Rossz a helyzet

A tanulmány tíz ország, köztük Németország, Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Magyarország, Csehország, az Egyesült Államok, Dél-Afrika, Ausztria és Ausztrália termelékenységét és a termelékenység-növekedésének akadályait vizsgálta.

Az 1.668 részletes esettanulmány alapján elkészült tanulmány adatai szerint a magyar vállalatoknál a termelékenységi problémák következtében kiesett munkanapok száma eléri a 104-et, ami 59 százalékos termelékenységi szintet takar, szemben az optimálisnak tartott 85 százalékos mutatóval.

A Czipin & Proudfoot Consulting által elkészített tanulmánya rámutat arra, hogy az improduktivitás hátterében, az esetek 53 százalékában továbbra is a nem megfelelő vezetés és irányítás valamint az ellenőrzési hiányosságok állnak annak ellenére, hogy a megkérdezett vezetők erre a két management funkcióra fordítják idejük több mint felét.

Tartalékok

A tanulmányból kitűnik az is, hogy a vizsgált vállalatok értékesítési tevékenységének hatékonyságában is jelentős tartalékok rejlenek, hiszen az értékesítésben dolgozók mindössze idejük tíz százalékát töltik aktív eladással.

A termelékenységi szint globális javulása ellenére, a termelékenység tekintetében jelentős szektorális különbségek mutatkoznak. Az adatokból kitűnik, hogy a leghatékonyabb iparágban működő vállalatok átlagosan 17 százalékkal produktívabbak, mint például a munkaerő igényes élelmiszeripari vállalatok, amelyek produktivitása az idén romlott.

Annak ellenére, hogy a Közép-európai országok termelékenység-növekedési üteme átlagosan magasabb, mint az EU tagállamoké, a jelentős gazdasági lemaradás mellett nem elégséges a relatív előny, hiszen ezek az országok még mindig sereghajtók a nemzetközi termelékenységi versenyben" - mondta Klaus D. Harrer, a Czipin and Proudfoot Közép-kelet európai igazgatója.

Középvezetők

Habár a magyar termelékenységi szint egy százalékos növekedést mutat, termelékenységünk még mindig a legalacsonyabb a vizsgált országok között és sajnos elmondható az is, hogy Magyarország GDP-jének közel nyolc százalékát, azaz több mint kétezermilliárd forintot veszít az improduktívan töltött munkaidő következtében feltételezve - tette hozzá az igazgató.

A produktivitási mutatók változása mellett érdemes egy pillantást vetni a termelékenység-növekedésre kihatással bíró okokra is. Amíg az improduktivitás nemzetközi szinten, az esetek 53 százalékában volt visszavezethető középvezetői szintű vezetési problémákra és ellenőrzési hiányosságokra, addig ezek a tényezők nálunk az esetek 77 százalékában jelentenek akadályt a termelékenység-növekedés útjában.

A Czipin & Proudfoot Consulting kutatása szerint Magyarországon, a nem megfelelő középvezetői szintű irányítás 44, az ellenőrzési hiányoságok 24, a nem megfelelő munkamorál 12, a hiányos kommunikáció hét, az IT problémák nyolc, a nem megfelelő képesítések pedig hét munkanap kiesést okoznak évente és dolgozónként a vállalatok számára.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?