További Magyar cikkek
A Középületépítő (Közév) Zrt.-nek december végén 600 millió forintnyi lejárt szállítói tartozása volt; bár tőkehelyzete rendezett, súlyos likviditási problémái vannak, december 19-én elutasították a reorganizációs hitelkérelmét – ebben a szinte kilátástalan helyzetben tájékoztatta Timár Gyula vezérigazgató a tulajdonosokat, hogy távozik a társaság éléről. Úgy tudjuk, hogy az ezredfordulón a Vegyépszer megmentőjeként ismertté vált üzletember – aki hosszabb ideje betegállományban van – már a pénteki közgyűlésen sem jelent meg, döntését írásban közölte.
Süllyed a hajó
A kapitány elhagyta a süllyedő hajót, ráadásul elsőként – lapunk információi szerint így értékelik Timár döntését a Közév részvényeinek 49 százalékát birtokló állami tulajdonosnál, a Magyar Fejlesztési Banknál, bár az MFB hivatalosan nem kommentálta a cégvezér távozását (a másik nagy tulajdonos az Apáthy Endre érdekeltségébe tartozó Hídtechnika Kft., míg a részvények néhány százaléka nyolcszáz magánszemély birtokában van).
Téeszcégből részvénytársaság
MÉMOSZ Építőipari Termelőszövetkezet Állami Vállalat néven, az ország első építőipari állami vállalataként alakult meg 1948 márciusában a Középületépítő jogelődje. Az akkor nagyjából ezer főt foglalkoztató társaság, már ÉM 41. sz. Állami Építőipari Vállalatként 1956-ban egyesült az ÉM 45-tel, a közös társaságot 1966-tól nevezték Középületépítőnek. A cég 1991-ben alakult részvénytársasággá, a 2000-es évek elején Európai Építőre keresztelték át, amit Timár érkezésekor cseréltek vissza a jobban ismert Közévre. Tulajdonosa volt egy időben a korábbi hírek szerint Princz Gábor nevéhez köthető, 90 százalékban egy Gibraltárban bejegyzett vállalkozás tulajdonában álló Mici Mackó Kávézója (MMSC) Kft., amely később a Hídtechnikának adta el részvénycsomagját.
Jelenlegi jegyzett tőkéje 1,8 milliárd forint, saját tőkéje 5,5 milliárd forint, két legnagyobb tulajdonosa az MFB (47,88 százalék) és a Hídtechnika Kft (45,91 százalék). További Közév-részvénye van az V. kerületi önkormányzatnak, a kisrészvényeseknek, valamint a cég saját birtokában van a papírok mintegy 2 százaléka. A Középületépítő társvállalkozója volt a rendőrpalota építésének, részmunkákat végzett a Nemzeti Színház és a MOM Park megvalósulásában, a Nemzeti Színház, az Akadémia, a Szépművészeti Múzeum, a Bazilika rekonstrukciójában.
A Középületépítő, amelybe 2005 végén szállt be az arra eddig mintegy 3,6 milliárd forintot költő MFB, 2006 eleje óta küzd működési problémákkal – több megbízást is áron alul vállalt el, folyamatosan fizetési késedelemben volt. A cég rendbetételét az annak élére 2007 végén kinevezett Timártól várták. "Azt mondta, hogy fel tudja futtatni a Közévet annak speciális tudását, az erőmű-építések és az infrastruktúrafejlesztésben való jártasságát kihasználva" – állítólag ez alapján döntött Timár mellett másfél éve az állami bank.
Az ambiciózus bevételi terveken alapuló, öt évre tervezett reorganizációs programból azonban, mint írtuk, lényegében semmi nem valósult meg. A reorganizációs hitelre tavaly májusban beadott hitelkérelmet december 19-én visszautasították – a program végrehajtására 2 milliárd forintnyi kölcsönt kért a cég –, miközben a 15 milliárdos bevételi tervnek csak az egyharmada teljesült. Az alig 5 milliárdos bevétellel szemben a kötelezettséget meghaladták az 5,5 milliárd forintot.
A képességei nem jöttek ki
A hitelkérelem visszautasítása miatt tudomásunk szerint az MFB-nél sem hibáztatják Timárt, mondván, ő sem számíthatott arra, hogy ősszel kirobban a gazdasági válság. Ugyanakkor kifogásolják, hogy operatív cégvezetőként, amikor látta, hogy azok a projektek, amelyeken részt vettek volna, nem valósulnak meg, nem talált más beruházásokat. „Pocsék állapotban van az építőipar, de azért nem ennyire” – egyik forrásunk így kommentálta a vállalt és a megvalósult bevételek közötti különbséget, míg mások azt mondják: az MFB azt várta, hogy "a Vegyépszerhez hasonlóan itt is csodát tesz, csak itt nem jöttek a versenyeztetés nélküli százmillárdok".
Úgy tudjuk, Timár távozása – korábbi híreinkkel szemben – meglepte a tulajdonosokat, akik, noha egyikük szerint „a szakmai képességei nem jöttek ki az egy év alatt”, nem akarták őt meneszteni. Sőt, tudomásunk szerint most is arra számítanak, hogy nem azonnal távozik, hiszen „vannak szálak, amiket el kellene varrnia”, egyesek szerint ez azt jelenti, hogy a Közév esetleges bedőlésével járó balhét neki kellett volna elvinnie. A céget egyébként jelenleg Tóth István vezérigazgató-helyettes irányítja, az általa vezetett menedzsment feladata lesz, hogy ismét nekifusson a reorganizációs hitel megszerzésének.
Ki ad egy kis pénzt?
Információink szerint azonban arra jelenleg a tulajdonosok sem látnak reális esélyt, hogy az építőipar – és különösen a Közév – jelenlegi helyzetében bárki is hitelt adna cégnek. Erre utal az is, hogy februárban újabb, a társaság tőkehelyzetének rendezését is szolgáló közgyűlést tartanak. A tulajdonosok környezetéből származó információink azonban megerősítik azt, amit korábban már megírtunk: noha tisztában vannak azzal, hogy a cég nagyon súlyos likviditási problémákkal küzd, sem az MFB, sem a Hídtechnika nem akar több pénzt beletenni a cégbe, ahogyan egyikük fogalmazott: „nincs semmi érdek további pénzeket beledobálni”.
Ha a februári közgyűlésen valóban senki nem tesz bele újabb százmilliókat – vagy inkább milliárdokat –, akkor a Közév előtt két út áll: vagy sikerül tőkeerős szakmai befektetőt találni az MFB 49 százalékos részvénycsomagjára, vagy csődvédelembe menekül a társaság (de az is lehet, hogy addigra már felszámolási eljárást kezdeményeznek ellene a több százmilliós lejárt tartozás miatt). Lapunk úgy tudja, hogy van olyan szakmai befektető, amely már érdeklődött az MFB-nél a tulajdonrész iránt, ám a fejlesztési bank ezt az információt hivatalosan nem erősítette meg.
Bukta így is, bukta úgy is?
Az MFB egyébként eredetileg legfeljebb 12 évre szállt be az üzletbe, és 2005-ben még azzal a feltétellel – akkor a Princz Gábor nevéhez köthető MMSC Kft. tulajdonostársaként –, hogy ha nem teljesülnek az üzleti tervben foglaltak, akkor a társtulajdonosok kötelezhetők az üzletrésze kivásárlására. Fejlesztési banki körökből származó – de hivatalosan meg nem erősített – információink szerint azonban a Hídtechnika, amikor megvette az MMSC-t, már nem vállalta át ezt a kötelezettséget, így az állami bank könnyen bebukhatja az eddig a Közévbe tett milliárdokat.
Vannak azonban olyan érvek is, hogy ha nem sikerül megmenteni a Középületépítőt, akkor nemcsak az eddig befektetett MFB-milliárdok úsznak el, hanem elbukja a pénzét a cég sok száz szállítója, zömében hazai kis- és középvállalkozás. Mára ugyanis már a Közév teljes ingatlanvagyonára banki zálogjogot jegyeztek be, egyéb vagyonelemeinek értékesítése pedig nem lenne elegendő a követelések teljes kielégítésére. Sőt, információink szerint a cég menedzsmentje a túlélés érdekében fontolgatja ezeknek az ingóságoknak az értékesítését, igaz, erre eddig nem kapta meg a tulajdonosok jóváhagyását.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
