Csőd szélén a Középületépítő

Tavaly 15-24 milliárd forintos árbevételt kellett volna elérnie a Magyar Fejlesztési Bank tőkejuttatási programja révén majdnem fele részben állami tulajdonban lévő Középületépítő (Közév) Zrt.-nek; legalábbis Timár Gyula vezérigazgató múlt év eleji, a vállalat reorganizációs programjában szereplő tervei szerint. Ezek a számok ma már meglehetősen ambiciózusnak tűnnek, a cég 2008-as árbevétele ugyanis mindössze 5 milliárd forintra rúgott, emiatt a társaság likviditási problémákkal küzd, és túlélése – a vállalat helyzetét ismerők szerint – lényegében elképzelhetetlen tulajdonosi tőkejuttatás nélkül.

Megingott a bizalom

Ennek fényében nem meglepő, hogy a cég tavaly december 29-ről most péntekre, január 16-ra halasztott közgyűlésén várhatóan felmentik a menedzsmentet, és új vezetést választanak a tulajdonosok. A cég élére 2007 végén kinevezett Timárban információink szerint már a fejlesztési bank bizalma is megingott. Pedig másfél éve még ők kezdeményezték az akkor MFB-tanácsadó Timár kinevezését, mondván: így olyan vezető került az akkor még Európai Építőnek hívott cég élére, aki tökéletesen ismeri azt, hiszen korábban átvilágította a társaságot.

Persze az új menedzsment delegálásának csak akkor van értelme, ha a tulajdonosok döntenek a cég megsegítéséről is. Erre azonban most még kevés az esély. A cégbe 2005 decemberében tőkejuttatási programja részeként beszállt, jelenleg mintegy 48 százalékkal rendelkező Magyar Fejlesztési Banknál arra a kérdésre, hogy tervezik-e további forrásokkal (akár hitellel, akár tulajdonosi tőkejuttatással) kisegíteni a Közévet, azt válaszolták, "az MFB nem kívánja tovább növelni ágazati kitettségét". Vagyis lényegében nem adnak több pénzt a cégnek. Úgy tudjuk, az MFB eddig 4 milliárd forintot költött a cégre, és a további tőkejuttatást – az egész építőipari ágazat kockázatos helyzete miatt – nem tartanák megtérülőnek.

A Közév másik nagy tulajdonosa, szintén nem egészen ötven százalékos részvénycsomaggal a Hídtechnika Kft.– a maradék néhány százalék mintegy 800 magánszemély, jellemzően a vállalat volt dolgozói tulajdonában van. A Hídtechnika Kft. több cégen keresztül a Hídépítő-cégcsoportot birtokló Apáthy Endre érdekeltségébe tartozik – derül ki az Opten Kft. cégtárából. A Hídtechnika Kft.-nél a nyilatkozattételre jogosult ügyvezetőt nem sikerült elérnünk, a cégnél azonban azt közölték, hogy az ügyvezető minden bizonnyal egyébként sem nyilatkozna a közgyűlés előtt arról, milyen céljaik vannak a Közévvel.

A kialakult helyzetről szerettük volna megkérdezni Timár Gyula vezérigazgatót – aki az ezredfordulón sikeresen tette sínre a Vegyépszert –, ám őt nem sikerült elérnünk, mert huzamosabb ideje betegszabadságon van. Helyettese, Tóth István megbízott vezérigazgató azzal hárította el megkeresésünket, hogy a cég tulajdonosainak döntése értelmében semmiről nem jogosult nyilatkozni.

Mekkora a baj?

Szakmai körökben mindenesetre nyílt titokként beszélik, hogy ha nem jut friss forráshoz – akár meglévő eszközállománya és egyéb ingóságai értékesítésével –, akkor a Középületépítő napjai meg vannak számlálva. A cég helyzetét ismerő, nevük elhallgatását késő szakértők egyike szerint azonnali tulajdonosi segítség kell már a következő hetek túléléséhez is.

Egy másik forrásunk viszont azt mondja, a Közév fizetési nehézségei nem nagyobbak, mint ami általában az építőipari cégeket jellemzi, „Timárék profin kezelték a szállítói tartozásokat, nincsenek orvosolhatatlan problémák, és ez ösztönözheti a tulajdonosokat a működés és a reorganizációs program további finanszírozására”.

Abban minden megszólaló egyetért: a legnagyobb problémát az jelenti, hogy tavaly csaknem egy tucat olyan projekt nem indult el, amelyre a Közévnek szerződése volt, miközben a reorganizációs program végrehajtásához legalább 2 milliárd forintra lenne szükség. A cég helyzetét ismerők példaként említik a Hujber Ottó nevéhez köthető szerencsi szalmaerőmű építését, a Tüskecsarnok konferenciaközponttá fejlesztését, de egy vásárosnaményi erőműépítés és egy kőbányai bevásárlóközpont építésének elhalasztását is azok között, amelyek komoly bevételkiesést jelentettek a cégnek.

Optimista tervek

Amelynél a vártnál sokkal rosszabbul sikerült 2008-as eredmények ellenére egyelőre nem dolgozták át a 18-25 milliárd forintos árbevételt és 300-360 milliós eredményt előirányzó 2009-es terveket, és így a reorganizációs programot sem (Timár még tavaly márciusban is azt mondta, mintegy tízmilliárd forintnyi munkára már van szerződésük). Tudomásunk szerint azért nem, mert úgy számolnak, hogy a projektek, ha csúsznak is, de meg fognak valósulni.

A reorganizációs terv egy része megvalósult, de „pechjük volt az ősszel kirobbant gazdasági válsággal” – nyilatkozta a Közév helyzetének egyik, neve elhallgatását kérő ismerője. Úgy tudjuk, az MFB is vis majorként tekint a recesszióra, mondván, az iparági válság nem tartozik abba a körbe, amely személyi felelősség felvetését indokolja.

Timár vezérigazgatóságának legnagyobb sikereként az könyvelhető el, hogy a 2006 második felétől problémákkal küszködő, megrendeléseket áron alul elvállaló, folyamatos fizetési késedelemben lévő társaság ellen tavaly a számos lejárt határidejű szállítói tartozás ellenére sem indult felszámolási eljárás. Az ötéves reorganizációs terv azonban csak részben volt sikeres, azt ugyanis a végül megvalósultnál jóval magasabb árbevételre alapozták.

Megy a harc a háttérben

A cég sorsa attól függ, a két nagy tulajdonos milyen háttéralkut köt egymással (úgy tudjuk, a két fél a közgyűlés előtt is tárgyal). Mivel az MFB deklarálta, hogy újabb tőkével vagy hitellel nem mentené meg a Közévet, lényegében két forgatókönyv maradt (az ugyanis a szakértők szerint csak az ideig-óráig való túlélést szolgálja, és valójában ellehetetleníti a céget, ha eladnak minden vagyonelemet): vagy megmenti a céget a Hídtechnika – akár megrendelésekkel, akár friss tőkével –, vagy hagyja bedőlni a ma már csak hatvan embert foglalkoztató vállalatot.

Az MFB tudomásunk szerint az előbbi forgatókönyv megvalósulása mellett abban is reménykedik, hogy az Apáthyhoz kötődő cégcsoport építőipari tapasztalataival és kapcsolataival megvalósulhat az elakadt reorganizáció. Ha életben marad a Közév, a fejlesztési bank várhatóan háttérbe vonul, az új menedzsment delegálásának jogát is átadja Apáthyéknak.

Ami biztos: kiszállásban egyelőre az MFB sem gondolkodik, részben azért, mert maga a befektetési szerződés 2015-ig szól. Ennek egy idő előtti felmondása valószínűleg megpecsételné a Közév sorsát. A fejlesztési banknál is úgy számolnak, hogy ez a lépés a kisrészvényeseket és a cég beszállítóit egyaránt kiszolgáltatottá tenné, amit – információink szerint – már csak politikai okokból is el akarnak kerülni.