A GKI és a AL Holding második negyedévi fővárosi ingatlan-indexének értéke szinte azonos az első negyedévivel, azaz -24,3 pont lett a -100/+100-as skálán. A felmérések szerint a lakáspiacon tevékenykedő cégek kilátásai borúsabbak - lényegében ez húzza le a mutatót -, ezzel szemben némi javulás érzékelhető az iroda- és üzlethelyiség-piaci részindexben - hangzott el a felmérést ismertető sajtótájékoztatón.
A fészekrakó sem segít
A lakáspiacon egyelőre nehezen bontakozik ki a fészekrakó program, a szocpol-emelés, a közalkalmazottakra kiterjesztett állami kezességvállalás pozitív hatása. A fészekrakó az eddigi tapasztalatok alapján csak viszonylag kis pótlólagos keresletet generált, bár a piac erősen várja e program feltételeinek puhítását, elsősorban a korhatár emelését. Az áfakulcs-csökkentés az ingatlanos cégek szinte egyöntetű véleménye szerint némileg ugyan csökkenti a vásárlók terheit, de nem ad lökést a piacnak. Az ingatlanforgalmazók szerint jelentős túlkínálat jellemzi a lakáspiacot, míg a fejlesztők a fővárosban csak kisebb túlkínálatot, vidéken pedig egyensúly közeli állapotot tapasztaltak.
A piaci szereplők úgy vélik, az új lakások esetében némileg kedvezőbb folyamatok érzékelhetők, mint a használt lakások piacán, ám egyik téren sem számítanak érdemi javulásra a következő 12 hónapban. Az ingatlanfejlesztők a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 1,5 áremelkedést tapasztaltak, míg a forgalmazók az új építésűeknél 2, a használtaknál 3 százalékos csökkenésről számoltak be. A következő 12 hónapra a fejlesztők 4 százalékos emelkedést prognosztizálnak, míg a forgalmazók az új lakásoknál csak 2,5 százalékot, a használtaknál stagnálást várnak.
A képhez hozzátartozik, hogy a jobb helyeken fekvő, nagyobb presztízsű használt ingatlanok esetében nem következett be érdemi árcsökkenés. A megkérdezett polgárok válaszai alapján kiderült: a háztartások tervei a felújítási körben sokkal optimistábbak, mint az építés vagy vásárlás esetében. A következő 12 hónapban várhatóan a háztartások 1,4 százaléka (52 ezer háztartás) akar biztosan lakást építeni vagy vásárolni, s további 2,1 százalék tartotta ezt valószínűnek. Felújításba, jelentős fejlesztésbe 4,4 százalék fog bele biztosan (közel 165 ezer háztartás), további 9 százalék pedig valószínűleg költ majd ilyen célra.