Jó hír azonban, hogy az Országos Lakás- és Építésügyi Hivataltól kapott információk szerint elképzelhető, hogy még az idén ismét ötmillió forint fölé emelkedhet a használt lakásokra adható hitel összege. Emellett a szocpol felét is megkapják a használt lakást vásárlók, illetve lízingszerződés keretében juthatnak lakáshoz. A lakáshitelezési változásokról szeptember végéig dönt a kormány.
Hangsúlyos lesz a lakáspolitika
Nem támasztja alá azonban a lízingtámogatás létjogosultságát a GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb, az FHB Rt. megbízásából készített lakáspolitikai tanulmánya, amely az európai országok támogatási rendszerét elemzi. A dolgozatból kiderül, hogy a vizsgált kilenc európai uniós tagállamban a legelterjedtebb támogatási eszközök a lakásberuházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények és a lakásvásárláshoz felvett jelzáloghitelek kamattámogatása. Az európai lakáspolitikák az ilyen és hasonló közvetett támogatásra épülnek, ám a dolgozat részét képező országtanulmányban nyoma sincs a lízintámogatásnak. Annál nagyobb hangsúlyt fektetnek Európa-szerte a lakáshitelt segítő garanciaalapoknak, illetve helyenként a lakástakarékok támogatásának.
A lakáshoz jutás közvetlen támogatással nem jellemző, ám azokban az országokban, ahol magas a lakástulajdon aránya (mint amilyen például Magyarországon) a lakáspiacról kiszorulókat mint szociálisan hátrányos helyzetűeket közvetlen pénzbeni, főleg lakbértámogatással segítik. A Napi Gazdaság által megkérdezett szakemberek szerint az újabb és újabb támogatási elképzelések felvetik, hogy vajon jövőre jut-e pénz valamire, miközben Draskovics Tibor pénzügyminiszter az államháztartási hiány fő okaként éppen a lakáshitel-kamattámogatást jelölte meg.
Kedélyborzoló kijelentésekben nincs hiány, bár a Medgyessy-kormányban alulreprezentált lakáspolitika Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt nyilatkozatai alapján meghatározó lesz az elkövetkező két évben, ezt tűnik alátámasztani a használt lakásokra adható hitelek összegének emelése.