Albert, Lipót
3 °C
12 °C

Mennyiért mennek a bérlakások?

2006.09.12. 08:50
A nyár végén, a szokásos módon, idén is fellendült a lakásbérleti piac, elsősorban ismét a fővárosban és a nagyobb iskolavárosokban. Ez egyfelől az érdeklődők és a megszületett megállapodások számának megugrásában érhető tetten, másfelől pedig abban, hogy mind rövidebb időre van szükség ahhoz, hogy a szabadon álló lakások ideiglenes gazdára találjanak. A főváros frekventált pontjain 1500 forintos négyzetméteráron, a külső kerületekben 1000 forintért kapható bérlemény.

Nem lehet pontosan felmérni, hol mennyien keresnek bérleményt Budapesten vagy a megyeszékhelyeken, és csak becslésekre lehet hagyatkozni abban is, hogy mennyire szaporodott meg az igény az utóbbi hetekben - hívta fel a figyelmet az Otthon Centrum vezető elemzője. Valkó Dávid elmondta: az utóbbi időszakban jól érzékelhető az a tendencia, hogy egyre inkább a nem lakott lakások kelendőek a lakásbérleti piacon.

Nem akarnak összeköltözni a tulajjal

A "főbérlős" otthonok szobái iránt tehát visszaesett a kereslet, nem szívesen költöznek be a fiatalok egy olyan lakásba, amelyben a tulajdonos is ott él. Annál is kevésbé, mert nem sokkal drágább, ha többen költöznek egy jól elkülöníthető szobákkal rendelkező, nagyobb ingatlanba. Ezzel a megoldással fejenként 15-20 ezer forintra is leszorítható a havidíj.

A legnépszerűbbek a kis lakások. Ezeket nemcsak egyetemisták, hanem fiatal párok is keresik. Az alsó kategória iránt érdeklődnek a pályakezdők és azok a munkavállalók is, akik lakhelyüktől távol, más városban találnak munkát. Sőt, sokszor az új lakások vásárlói is kénytelenek áthidaló megoldásként bérlakásba költözni.

Budapesten egyébként kisebb méretű paneleket 40-50 ezer forintért lehet bérelni. A külső kerületekben négyzetméterenként 1000 forintot kell havonta letenni az asztalra, a belváros közelében 1500 forintot kérnek a tulajdonosok, míg a jó minőségű, felújított lakások esetén akár 2000 forint is számolható négyzetméterenként.

Leáldozóban az elegáns budai lakások csillaga

Aki hosszabb időre keres bérelt otthont, általában nem a legolcsóbb árkategóriában néz körbe, a legtöbben 60-80 ezer forintot szánnak erre havonta. Ennél drágább lakásokat is találni a piacon, nem ritka a 100-120 ezer forintos bérleti díj, amelyet főként külföldi diákok tudnak és hajlandóak megfizetni, elsősorban az V., a VI. és a IX. kerületben vagy a Móricz Zsigmond körtér környékén.

A színvonalas pesti belvárosi lakásokért és a belbudai otthonokért akár 150 ezer forintot is kifizetnek a bérlők. A korábban oly népszerű elegáns budai ingatlanok bérbeadása azonban hanyatlóban van.

Nem jönnek a külföldiek

Míg az 1990-es évek idején az elegáns villák könnyen és gyorsan bérlőre találtak, addig ma a külföldi topmenedzser réteg már alig-alig jelenik meg a bérleti piacon. Sokhelyütt ugyanis már magyar vezetők irányítják a multinacionális cégek hazai leányvállalatait, de jellemző az is, hogy a társaság illetékesei úgy döntöttek, inkább megvásárolják a - befektetésnek is alkalmas - lakást, amelybe a mindenkori cégvezető költözhet.

Ha mégis a bérlet mellett döntenek, a külföldi üzletemberek gyakran veszik igénybe az ingatlanirodák szolgáltatásait, bár az albérleti piacon nem ez a jellemző - hívta fel a figyelmet a Duna House vezető elemzője. Murányi Ákos hozzátette: vannak olyan előnyös elhelyezkedésű lakások, amelyeket csak közvetítőknél lehet megtalálni, de a bérlők többsége mégis magánúton keresgél, a bérbeadók pedig 90 százalékban nem adnak számlát a bérleti díjról.

Az albérleti piacon egyébként évente kétszer érzékelhető robbanás: a tanévkezdést megelőzően és az első félév vége felé, azaz augusztusban és decemberben. Persze rajtuk kívül a fiatal párok is keresnek albérletet, és hogy ki hová költözik, az elsősorban a pénztárca függvénye - tette hozzá az elemző.

Elhelyezkedés és jó közlekedés

A többség a belvárost és a jó közlekedési lehetőséget keresi, sokan azt is számításba veszik, mennyire van közel a szóban forgó lakás a munkahelyhez vagy az iskolához. Bérelni rossz helyen nem olyan kellemetlen, mint vásárolni: az albérlet előnye, hogy ha nem válik be a helyszín, viszonylag könnyen és gyorsan továbbköltözhet a bérlő. Bár a kínálat nagy, az elemző szerint nem mindig könnyű jó lakást találni.

A városközponttól távol eső, olcsó bérlemények rezsiköltsége alaposan megnövelheti a havi kiadásokat, az alacsony fenntartási költség pedig gyakorta magas bérleti díjjal párosul. A bérbeadók is egyre tudatosabbak, hiszen ma már nem ritka, hogy elvárják: a bérlő írassa a maga nevére a telefont, hogy a későbbiekben ne lehessen vita a számlából.

Luxusszempontok is számítanak

Új jelenség észlelhető a bérleti piacon az Open House ingatlaniroda értékesítési vezetője szerint. Molnár Szabolcs elmondta: egyelőre még csak kevesen igénylik a luxusnak is minősíthető többletszolgáltatásokat, de már akad, aki csak olyan lakásba hajlandó költözni, ahol például be van kötve az internet. Ma már akadnak olyanok is, akiknél a légkondicionáló döntő kérdés.

Egyelőre még csak a bérlők 5-10 százalékának fontosak a hasonló szempontok, de ez várhatóan mind inkább előtérbe fog kerülni. A győri ingatlaniroda értékesítési vezetője hozzátette: a nyugat-magyarországi megyeszékhelyen 50-60 ezer forintos négyzetméteres vagy annál kisebb otthonok keresettek, főként a 30-60 ezer forint közötti árkategóriában. A nyár végi piaci helyzetet jól jellemzi, hogy mostanában intenzív hirdetéssel egy-két hét alatt biztosan talál bérlőt a tulajdonos, máskor kicsit érzékelhető a túlkínálat, de akkor sem kell egy hónapnál tovább várnia a bérbeadónak.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?