Reálértéken csökkent az előző év harmadik negyedében a hazai magánszemélyek nettó pénzügyi vagyona - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. Miközben ugyanis a vagyon állománya nem egészen százmilliárd forinttal nőtt, a kamatokba foglalt inflációs kompenzáció közel 136 milliárd forintot tett ki.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP százalékában mindössze 0,1 százalékra rúgott. A pénzügyi megtakarításoknál a befektetési jegyek vitték el a pálmát, közel 183 milliárd forint értékű volt a vásárlás. Az előtakarékosságra is figyeltek viszont a háztartások, a nyugdíjpénztári tartalékoknál 120 milliárd forint volt a megtakarítási tranzakció.
Életbiztosításra majdnem 80 milliárd forint "friss" pénz ment. A pénzügyi eszközök gyarapítását azonban alig múlta alul a hitelnövekmény. Nem meglepő módon utóbbi kizárólag a devizahiteleknek volt köszönhető, a forintkölcsönök állománya ugyanis (tovább) csökkent.
Az előző év első három negyedévét tekintve sem jobb a helyzet, a nettó vagyonnál itt is reálértékű csökkenés tapasztalható. Az adatokat azonban jelentősen szépítette, hogy az árfolyamok a magánszemélyek számára kedvezően változtak. A devizahitelek állományát az árfolyamváltozás 118,3 milliárd forinttal csökkentette (ilyen jótékony változás nélkül akár az ezermilliárdot is meghaladhatta volna a kötelezettségek első három negyedévi bővülése). A pénzügyi eszközök értéke, kizárólag a tulajdonosi részesedéseknek köszönhetően, 294,5 milliárd forinttal emelkedett.
Január és szeptember között a legnépszerűbb megtakarítási forma egyértelműen az előtakarékosság volt. A nyugdíjpénztári tartalékok minden más eszköznél nagyobb mértékben, közel 360 milliárd forinttal nőttek. Ehhez képest a befektetési jegyek "csak" 348,8 milliárd forinttal, az életbiztosítási díjtartalékok pedig 160,4 milliárddal gyarapodtak.