Gazdasági válság előtt az ország?

Részletes, féloldalas tanulmányt közölt a magyar gazdaság általa súlyosnak minősített gondjairól, a jelenlegi helyzet okairól pénteki számának gazdasági mellékletében a Rzeczpospolita című független, konzervatív lengyel napilap. Jacek Rostowski, a budapesti Közép-európai Egyetem professzora ebben megállapítja: az átalakulás példaképének tekintett Magyarország ma már csak a munkanélküliségi mutató tekintetében előzi meg Lengyelországot.

A lengyel gazdaság jobb helyzetben van

A lengyel gazdaság sok más szempontból jobb helyzetben van: stabilan alacsony az infláció, ésszerű és áttekinthető az árfolyampolitika, a kamatok több mint négy ponttal alacsonyabbak, kisebb az államháztartási deficit és a folyó fizetési mérleg hiánya is. Érdekes - írja a szerző -, hogy a felelősségteljesebb lengyel makrogazdasági politika ellenére a gazdasági növekedés a két országban csaknem azonos ütemű, 2,5-3 százalékos, azzal a különbséggel, hogy Lengyelországban növekvő, Magyarországon viszont csökkenő tendenciát mutat.

A magyar gazdasági gondok, melyek talán egy súlyos gazdasági válság kezdetét jelzik, a lengyel elemző szerint alapvetően három okra vezethetők vissza. Elsősorban a jelenlegi gazdaságpolitika hibáira, a rendszerbeli, különösen az árfolyam- és költségvetési politika területén alkalmazott téves megoldásokra, végül pedig a politikai rendszer struktúrájára.

Érthetetlen döntés volt a sávközép eltolása

A lengyelek szerint hibás és érthetetlen döntés volt a forint sávközép-eltolása egy olyan időszakban, amikor a magyar fizetőeszköz árfolyama hosszú idő óta stabilan 246 forint/euró határon állt. Ez az intézkedés a forint éles meggyöngüléséhez vezetett, amire a Magyar Nemzeti Bank kétszeri kamatemeléssel reagált. A kívánt 250-260 forint/euró árfolyamcélt azonban nem sikerült elérni, a forintra továbbra is erős nyomás nehezedik, a magyar gazdaság pedig súlyos bajba került. A döntést a szerző a kormányon belüli ipari lobbi nyomásának tudja be.

Máig nem világos - írja -, hogy a jegybank, melynek függetlenségét az alkotmány szavatolja, miért egyezett bele ebbe az intézkedésbe. A piac a lépést az ipari lobbi erejének bizonyítékaként értékelte, amely előtt a jegybank meghátrált. További hasonló lépésektől és attól tartva, hogy a magyar kormány nem lesz képes megbirkózni a inflációval és az államháztartási hiánnyal, a befektetők menekülni kezdtek a forinttól.

Az ipari lobbi kormányoz?

A magyar helyzet legnagyobb iróniája - írja -, hogy amikor idén januárban erős spekulációs támadás indult a forint ellen, és néhány napon belül ötmilliárd euró áramlott be az országba, a jegybank az erősítés irányában akarta eltolni a forint ingadozási sávját, ám a kormány ebbe nem egyezett bele. Ez volt az ipari lobbi első győzelme, írja a lengyel lap.

Ha Lengyelországban 2001-2002-ben sikerrel járt volna a kormány támadása a jegybank függetlensége ellen, és sikerült volna módosítani a jegybanktörvényt, lehetővé téve a kormány számára az árfolyamrendszer megváltoztatását a jegybank hozzájárulása nélkül, nem kizárt, hogy most a lengyeleknek is hasonló gondokkal kellene szembenézniük - állapítja meg.

Nem kellett volna osztogatni

A jelenlegi magyar gazdasági bajok harmadik oka a cikk szerint a nagyjából azonos támogatottsággal rendelkező politikai jobboldal és baloldal éles vetélkedésében keresendő. Az Orbán-kormány a választási évben a minimálbért és az önkormányzatok támogatását emelte meg, amire a választásokon győztes baloldal rálicitált az egész költségvetési ágazat ötven százalékos béremelésével.

Ennek következménye az öt százalék feletti infláció, a drámai mértékben növekvő fizetésimérleg-hiány és a kamatemelés. A lengyel szerző cikke végén óva inti a lengyel döntéshozókat a magyar példa követésétől.