A tőzsdét fenyegeti a lex Mol

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Tebész) határozottan tiltakozik az újkori magyar tőkepiacot érintő - eddig a legveszélyesebb - állami támadás ellen. A sajtóban lex Molként emlegetett, hivatalos nevén "a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő egyes törvények módosításáról" szóló törvénytervezet esetleges országgyűlési elfogadása alapjaiban rengetné meg a magyar tőkepiacot, állítják.

Az állami propaganda szerint a stratégiainak nevezett társaságok nem kívánatos felvásárlással szembeni védelmét szolgáló, igazából azonban kizárólag alig egy tucat cégvezető beosztásának bebetonozását célzó törvénytervezet nemcsak tényleges tartalmában, eszközrendszerében is elfogadhatatlan a magyar tőkepiac kisbefektetői számára – írja Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek címzett nyílt levelében az érdekvédelmi szervezet.

Nem az, aminek látszik

A Tebész szerint eleve nem reális az a veszély, amelyet a kormány ki akar védeni: a magyar energetikában a Mol kivételével nincs cég, amelyet "titokban" fel lehetne vásárolni. A szervezet úgy látja, az OMV–Mol felvásárlási csata hevében néhány nagyon jelentős lobbierővel bíró cégvezető kormányzati kapcsolatait felhasználva elfogadhatatlan eredményt ért el. A "lex Mol" elfogadásnak hozadéka ugyanis - megvédendő energiacégek hiányában - csupán annyi lenne, hogy e cégvezetők a részvényesek feje felett átnyúlva megszerezhetné a cégek örökös irányításának lehetőségét, így korlátlan ideig biztosíthatnák maguknak az évi több százmillió forintos juttatásokat.

A törvénytervezet ugyanis csak minimális mértékben kívánja módosítani a címéhez ténylegesen kapcsolódó szabályokat, a javaslatok döntő többsége a stratégiai szereppel nem bíró nyilvános részvénytársaságok felvásárlásának eddigi menetébe kíván vitatható módon beavatkozni.

OTP–Mol-lobbit sejtenek

A Tebész nevesíti is a cégeket, szerintük a lex Mol a hivatalos indoklás helyett az OTP–Mol duó cégvezetőinek az érdekeit szolgálja. Ennél a két társaságnál van ugyanis valós "veszély" egy olyan nyilvános tőkepiaci felvásárlásra, ahol a cégvezetés elveszítheti eddig élvezett előjogait és évi több százmillió forintos juttatását.

Járulékos hatásként a Tebész szerint a törvény gyakorlatilag halálra ítélné a Budapesti Értéktőzsdét és kimondaná a magyar tőkepiac felszámolását. A törvénytervezet elfogadásának következményeként várhatóan teljesen elértéktelenednének a hazai társaságok, mivel intézményi befektető nem vásárolná olyan magyar társaság részvényét, ahol a cégvezetők saját szimpátiájuk alapján válogathatnak, melyik részvényesnek hagyják meg a szavazati jogát, és kitől veszik el azt.

Az elemzők sem örülnek

A törvény révén valóban olyan pozícióba kerülnek a magyar tőzsdei cégek, hogy bármilyen felvásárlási kísérletet meg tudnak torpedózni, a menedzsmentek részére pedig a külföldi piacokon szinte ismeretlen jogosítványokat biztosítana a lex Mol – mondta az Indexnek Kuti Ákos, a Cashline elemzője. A concorde-os Vágó Attila is úgy látja, a tervezett szabályozás visszalépést jelentene a kisbefektetők védelme szempontjából, ami aligha kedvez az áraknak. Kuti Ákos szerint a menedzsment megerősítése az intézményi befektetők számára is csökkenti a hazai cégek vonzerejét, márpedig ők azok, akik a dominálják a magyar tőzsdét.

A piaci szakértők egyetértettek: ma a magyar részvények árában benne vagy egy úgynevezett felvásárlási prémium is, azaz azért is tudnak a jelenlegi magasságban mozogni az árak, mert a befektetők számítanak arra, hogy a társaságokat előbb-utóbb megveszi egy szakmai nagybefektető. Mivel a tervezett törvénymódosítás a felvásárlást a menedzsmentek ellenében ellehetetlenítené, a javaslat elfogadása esetén a részvényárak esésnek indulhatnának.

A tőzsdeelnök hallgat

Hasonlóan vélekedik Kuti Ákos és Vágó Attila arról is, hogy további következményként reálisan lehet azzal számolni, ha az amúgy sem túl jó növekedési mutatókkal bíró magyar piacról "kimegy a value-sztori", azaz a befektetők nem számolhatnak a papírok árának egy későbbi felvásárlás lehetősége által mozgatott növekedésével, megcsappanhat az érdeklődés a teljes magyar tőzsde iránt. Ebbe az irányba hat az is, hogy a törvény lehetőséget nyújtana a cégeknek a saját részvények korlátlan vásárlására, így csökkenhetne a közkézhányados papírok, azaz a piacon elérhető részvények száma is.

Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke az Index megkeresésére nem kívánt nyilatkozni az ügyben, a tőzsde szakértői még tanulmányozzák a javaslatot. Emlékezetes, a tőzsdeelnök korábban többször is szót emelt a tőzsdei forgalom, a befektetések ellen ható intézkedések ellen. Az elnök legutóbb nyáron fogalmazott meg javaslatcsomagot a kormány számára a tőzsdei befektetések élénkítésére.