Olaszok eszik meg a magyar lovakat

Tavaly év elején még kétszáz forintba került az élő ló kilója, az esztendő végén pedig már hatszázba - fedte fel a morbid patásbiznisz hátterét Csónaki József, a Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezetek Szövetségének főtitkára, aki az Index galamblelkű riporterét megismertette a "pecsenyecsikó" kifejezéssel.

Megrengett a marhákba vetett bizalom

Az értelmes patások száma a rendszerváltás óta lassan, de folyamatosan nőtt, egészen tavalyig, amikor a korábban mért 80-85 ezer darab helyett már csak 75 ezerről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal.

A hidegvérűek a legfinomabbak Nem a kiöregedett állatokat, ellenkezőleg: az egészen fiatal csikókat keresik a fogyasztók - oszlatta el az Index naiv riporterének téveszméjét Csónaki József. A sláger tehát a pecsenyecsikó, de előfordul az is, hogy a még szopós állatokat elválasztás után azonnal kamionra pakolják, hogy ne fogyaszthassanak más táplálékot. A fogyasztók különösen az úgynevezett hidegvérű, vagyis nagy testű, muraközi jellegű fajtákra buknak. Ezek kifejlett példányai 800-1000 kilósra nőnek meg, a választási csikó súlya pedig eléri a 200 kilót. A magyar fogyasztók minimális mennyiségű lóhúst esznek tőkehús formájában. Egy szakmai felmérés szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a lószalámi és -kolbász néven forgalmazott termékek valóban lóból készülnek.

A lóhúst Európában leginkább a Benelux államok és Olaszország lakói kedvelik. A sláger az egészen fiatal, akár még tejes csikó - magyarázta rosszallóan Csónaki József. A lóhús a BSA és a száj- és körömfájás járvány előtt sem volt olcsó cikk, mivel koleszterinszegényebb a marhánál vagy a sertésnél, így a betegek és idősek is nyugodtan fogyaszthatják.

Itália az élen

A magyar lóexport túlnyomó részér olaszok szállítják ki - tudtuk meg Csónakitól. A BBC riportja szerint Lengyelország is célpont: tavaly körülbelül 40 ezer élő lovat exportáltak Lengyelországból, ezek 90 százalékát Olaszországba. A lengyel állatvédők tiltakoznak a kegyetlen szállítási körülmények miatt.

Víz és élelem nélkül

Joanna Drauss, a Viva! nevű szervezet vezetője a BBC-nek elmondta: a lóbiznisz akkor igazán nyereséges, ha megszegik a szállítás szabályait. Az állatokat Drauss szerint akár 95 órán keresztül szállítják ivóvíz és élelem nélkül, túlzsúfolt kamionokban. Mire elérik Olaszországot, a lovak egy része elpusztul.

Kelet-európai vágócsikó

Csónaki József az Indexnek felidézte, hogy amikor kint járt a hágai lovas világjátékokon és kiderült, hogy Magyarországról érkezett, a nyugat-európai patáskedvelők "majd leköpték", mivel az események folyamatosan játszottak dokumentumfilmeket a kelet-európai vágócsikó-export brutalitásáról. Pedig - mint azt a főtitkár indulatosan kiemelte - nem a magyar tenyésztők, hanem az exportáló cégek bánnak embertelenül a fiatal állatokkal.

Csónaki elmondta, hogy az EU-ban az ilyen tapasztalatok miatt törvényt módosítottak, így a lovakat elvileg maximum 8 órán át lehet megállás nélkül szállítani és kötelező kijelölni etető- és itatóhelyeket.