Mégis lesz lobbitörvény

Bár a parlament mindkét oldala szerint szükség van lobbitörvényre, végül csak a kormánypártok fogadják majd el jövő hétfőn az erről szóló törvényt. Az MSZP és a Fidesz közötti koncepcionális vitát nem sikerült nyugvópontra helyezni a parlamenti vitában: az ellenzéki párt ellenezte, hogy az öszszes közhatalmi döntésre vonatkozik a szabályozás, hiszen csak a törvény- és rendeletalkotásra szűkítették volna annak hatályát. A módosító indítványokról való hétfő éjszakai szavazáson azonban fideszes indítványt nem fogadtak el.

Vass László, az Első Magyar Lobbiszövetség elnöke szerint fontos, hogy végre törvény szabályozza az érdekkijáró tevékenységet, és ezt nemcsak a törvényalkotási folyamatban engedi meg, hanem - közhatalmi döntésről szólván - tágítja a kört. Nem ért egyet azokkal az aggodalmakkal, amelyek szerint így hatósági ügyekben is lehet majd lobbizni, teret engedvén esetleg a korrupciónak. Meglátása szerint a hatósági eljárások menete szabályozott, így ott nincs mód lobbizásra. Ugyanakkor lényeges, egyedi - például fejlesztéspolitikai koncepcióval összefüggő - döntésekben szükség lehet a különböző érdekek érvényesítésére.

A még októberben benyújtott előterjesztés tartalma nem változott lényegesen, újdonsága inkább az, hogy még meg is születhet. A kormányoldal a télen "pihentette" az előterjesztést, most azonban mégis elfogadtatni igyekszik, várhatóan a koalíción belül megegyezve. A kapkodásban elfelejtették rögzíteni az új hatálybalépést, így erre hétfőn, a zárószavazáskor kerül sor. E szerint szeptember elsejétől hivatalosan is lehet Magyarországon lobbizni. Közel fél év szükséges a felkészülésre, ki kell alakítani a technikai hátteret, például igazolványt készítenek majd a bejegyezett lobbistáknak.

A leendő törvény értelmében a lobbizás a közhatalmi döntések befolyásolására irányuló, megbízás alapján, ellenérték fejében, vagyis üzletszerűen folytatott tevékenység. Lobbizhat természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, amennyiben szerepel az e célra létrehozott nyilvántartásban, és betartja a törvényi szabályokat. A lobbizás minden olyan tevékenységet felölelhet, amely az Országgyűlés, a kormány, az önkormányzatok, valamint az ezek irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervek vagy személyek feladat- és hatáskörébe tartozó döntések befolyásolására irányul. A szabályozás rögzíti a nyilvántartásba vétel feltételeit, részletezi a lobbizók alapvető magatartási szabályait és az összeférhetetlenségi rendelkezéseket. Így a lobbista kezdeményezheti a közhatalmi döntéshozó szervnél, hogy az Országgyűlés kijelölt bizottsága, a kormány, az illetékes miniszter, az önkormányzati képviselő-testület előtt kifejthesse álláspontját abban az ügyben, amelyért tevékenykedik. Érdekkijáró feladata során nem használhat fel semmilyen, a megbízótól kapott bizalmas vagy egyéb bennfentes információt megbízója hátrányára. Ha megszegi a törvényt, például meg nem engedett eszközökkel próbálja befolyásolni a döntéshozót, úgy törölhetik a regisztrációból. Nem lobbizhat többek között az országgyűlési képviselő, a polgármester, a párt és annak tisztségviselője, az állami gazdálkodó szerv és a közalapítvány sem.

Vass László, az Első Magyar Lobbiszövetség elnöke a törvény nagy hibájának tartja, hogy kizárólag a hivatásos lobbizást ismeri el, úgymond szakmát kreál, a civil szférát továbbra is elzárja ennek lehetőségétől. Ma több lobbiszervezet és mintegy 200 lobbista tevékenykedik. A törvénytől nagy áttörés nem várható, annál izgalmasabb lehet, hogy miként érvényesülnek a lobbizást tiltó szabályok. Például egyértelmű lesz-e, és kiderül-e, hogy mondjuk polgármester vagy más közhatalmi szereplő az adott ügyben csak a mindennapi teendőit végzi vagy netán lobbizik.