Társasházzal a luxusadó ellen

A budapesti földhivatalhoz tavaly átlagosan havonta harminc társasház alapítására vonatkozó kérelem érkezett, idén februárban viszont már százötven - mondta Kőszegi Gábor, a Fővárosi Kerületek Földhivatalának vezetője. A kérelmek jórészt a luxusingatlanokban gazdag hegyvidéki részekről, a II. és a XII. kerületből érkeznek, ám már későn: azok ugyanis, akik idén kezdeményezték az alapítást, ebben az évben még nem ússzák meg az adófizetést, a luxusadót ugyanis a 2006. január elsejei állapot szerint kell megfizetni. Jövőre viszont megússzák az adófizetést.

A települések felét érinti

Az önkormányzatoknak március 31-ig kell rendeletet alkotniuk a luxusadóról, majd a közzétett értékhatárok alapján az adóköteles lakóingatlanok tulajdonosainak április 30-ig kell bevallást tenniük. A pénzügyminiszter becslése szerint a luxusadó kivetése a 3200 önkormányzatból közel 1400-at érint, a lapunknak nyilatkozó testületek többsége azonban szkeptikus, nem vár értékelhető bevételt és a költségvetés összeállításakor nem is tervezett a luxusadóból származó összeggel.

A fővárosban nem kerületenként, hanem értékövezetekbe történő besorolás alapján vetik ki az ingatlanadót. A közgyűlés jövő hét hétfőn dönt a főpolgármesteri kabinet által már elfogadott övezetekről és az ahhoz tartozó értékhatárokról - közölte Deli Lajos, az adóosztály vezetője. Jelenleg Budapesten nincs egységes adathalmaz a luxusadó kivetéséhez, hozzávetőleg 960 ezer lakás, lakóépület van, az üdülők száma nem ismert. A főváros övezeti besorolásához az illetékhivatal adatait használták.

A jelenlegi javaslat alapján a legolcsóbb övezetben egylakásos épületekre 150 ezer, a többlakásosakra 130 ezer, az üdülőkre pedig százezer forintos négyzetméterárat állapítanának meg, míg a legdrágább zónában várhatóan 800, 700, illetve 600 ezer forint lesz az átlagár. A várható adózók számát és az adóbevételt jelenleg még nem lehet megbecsülni. A főváros és a kerületek közötti forrásmegosztásról - merthogy a luxusadóról is így kell rendelkezni - a rendelet elfogadása után döntenek majd.

Számítanak a 'jóakarókra'

Kecskeméten már elfogadták a luxusadóra vonatkozó rendeletet, itt külön értékövezeteket nem állapítottak meg, egylakásos épületben az ingatlan négyzetméterét 220 ezer, többlakásos épületben 200 ezer, üdülő esetében 150 ezer forinttal kell figyelembe venni. Bartosné Bátor Mária adóügyi osztályvezető szerint Kecskeméten 10 alatt lesz a luxusadóban érintett magánszemélyek száma.

Szegeden az önkormányzat nem alkotott rendeletet az értékhatárokról, a városban a központi szabályozást alkalmazzák majd - közölte Szentgyörgyi Pál gazdasági ügyekért felelős alpolgármester. A közgyűlés azért határozott így, mert a szegedi illetékhivatal adatait tanulmányozva kiderült, hogy az elmúlt két évben nem történt 100 millió forintot meghaladó ingatlanértékesítés. Ebből nem következik, hogy Szegeden nincs ilyen értékű ingatlan, de vélhetőleg alacsony a számuk - tette hozzá Szentgyörgyi.

Nyilvántartás hiányában az önkormányzatnak nemigen lesz lehetősége ellenőrzésre, az alpolgármester szerint a luxusingatlanját titkoló személy értékesítéskor vagy egy "jóakaró" bejelentésén bukhat meg. Szankciót az önkormányzatok egyébként az adózás rendjéről szóló törvénynek megfelelően alkalmazhatnak.

A csongrádi megyeszékhely példája nem egyedülálló: a települési önkormányzatok többsége valószínűleg nem vesződik azzal, hogy március végéig megalkossa a luxusadó bevezetéséről szóló rendeletét, inkább azt az utat választja, amit a hatályos jogszabály előír erre az esetre: rendelet hiányában automatikusan a luxusadóról szóló törvény mellékletében feltüntetett értékhatárok lépnek életbe. Minden bizonnyal csak azokon a településeken látnak neki saját átlagértékek megállapításának, ahol ez ténylegesen bevétellel kecsegtet. Nem sok olyan ingatlan van ugyanis az országban, amelynek értéke meghaladná a törvényben adóalanyiságként megszabott 100 millió forintot.