Buknak az új adók

Nem ostromolják a Fővárosi Önkormányzatot a luxusadóra kötelezettek, eddig mindössze nyolc bevallás érkezett - mondta Illy Tibor, az adóügyosztály helyettes vezetője. A Főpolgármesteri Hivatal internetes oldalán, országos napilapokban megjelent hirdetésekben, illetve rádiós és televíziós riportokban is figyelmeztette az érintetteket, hogy május 2-án éjfélig nyújthatják be bevallásukat. Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke viszont úgy véli, intenzívebb tájékoztatásra lenne szükség, mert az ingatlantulajdonosok többsége vélhetően nincs tisztában esetleges kötelezettségeivel.

A határidő letelte után az önkormányza-tok munkatársai vizsgálatot indíthatnak a potenciális adóalanyok ellen, és határozattal megállapíthatják az ingatlan értékét. Amenynyiben meghaladja a 100 millió forintot, a bevallás elmulasztása miatt legfeljebb 100 ezer forint bírságot szabhatnak ki és kivethetik az adót is - mondta Zara. A szakértő szerint erre legfeljebb a néhány potenciális ingatlant számon tartó kistelepülések adóosztályainak lehet kapacitása, a nagyobb városok önkormányzatainak viszont nem. A fővárosban 980 ezer lakóingatlan található, és nincs olyan nyilván-tartás, amely nyomon követné ezek értékét. Amíg nincs bevallás, lehetetlen a kivetés - tette hozzá Illy.

Így is jó helyzetben a főváros

Az önkormányzatok többségéhez még egyetlen bevallás sem érkezett. Annak ellenére, hogy a százmillió forintot meghaladó értékű ingatlanok száma 30 és 50 között van Telkiben, még nem kaptunk bevallást - mondta Lack Mónika jegyző, aki szerint a luxusadóból befolyó bevételek várhatóan nem haladják meg az ötmillió forintot a településen, ahol az ingatlanok értékét egységesen 200 ezer forintban határozták meg négyzetméterenként.

Nem érkezett bevallás a solymári önkormányzathoz sem - tudtuk meg Majtényi Tamástól, a polgármesteri hivatal adócsoportjának vezetőjétől. Az ingatlanok értékelése Solymáron differenciáltabb - üdülők és többlakásos épületben lévő lakások esetében 220 ezer, egylakásos épületben lévő lakások esetében 240 ezer forint a négyzetméterenkénti ár - ez alapján a település hét darab százmillió forintnál nagyobb értékű ingatlanjának tulajdonosaitól mintegy egymillió forint folyhat be.

Gödöllőn az önkormányzat becslései szerint öt-hat olyan ingatlan van, amelynek számított értéke meghaladja a 100 millió forintot, vagyis tulajdonosa köteles lesz luxusadót fizetni. A város 300 ezer forintos négyzetméterárat vett alapul a PM által meghatározott értékhatáron belül, így a 330 négyzetméternél nagyobb építmények jöhetnek szóba, ha az értéket nem csökkentik a 100 milliós határ alá a törvényben foglalt korrekciós tételek. Gödöllőn építményadót vetnek ki, így nagyjából ismeri az önkormányzat a településen fekvő ingatlanok értékét - jegyezte meg Lőrincz József, az adóiroda vezetője.

A budakalászi önkormányzatnál tegnap egy olyan ügyfélről tudtak, aki biztosan fizet majd luxusadót, a jövő hét keddig azonban vár még néhány bevallást a hatóság. A fóti önkormányzatnál egyáltalán nem számítanak bevételre a luxusadóból, mondván: nincs olyan nagy értékű ingatlan a településen. A nagykovácsi önkormányzathoz sem érkezett még bevallás, az adóiroda munkatársai 2-3 olyan ingatlanról tudnak, amely adóköteles lehet, ha a tulajdonosok nem jelentkeznek, a határidő lejárta után felkeresik őket. A veresegyházi adócsoportnál a megállapított négyzetméterárak alapján öt bevallásra számítanak, de még nem érkezett semmi. Az itteni munkatársak is a potenciális adóalanyok felkeresésére készülnek május 2-a után.

Az adóirodák munkatársai a 100 ezer forintos mulasztási bírságból átlagosan legfeljebb 5-20 ezer forintot terveznek kiszabni. A behajtásról is nekünk kell gondoskodni, ami annál nehezebben megy, minél magasabb a bírság - közölte a balatonfüredi adóiroda munkatársa.

Harmincezer adózóra számítottak

A helyi adóbevételek gyarapítására szolgáló új adónem bevezetéséről hozott döntés időpontjában a kabinet még 30 ezer érintett ingatlantulajdonossal és 1400 önkormányzattal számolt. Batiz András kormányszóvivő októberi nyilatkozata szerint egy- és hárommilliárd forint közé eshet az önkormányzatok bevétele.

A Pénzügyminisztérium a bevallások feldolgozásáig nem kíván újabb becslésekre vállalkozni, továbbra is egymilliárdos bevételre számít - tudtuk meg a tárca sajtóosztályán. Az új adónem bejelentésekor kormányszóvivő azt állította, hogy nem jár majd pluszköltségekkel a luxusadó bevezetése az önkormányzatoknak, holott számos önkormányzatnál biztos ráfizetéses lehet az új adónem: a várható csekély bevételt ugyanis jócskán ellensúlyozhatja a nyomtatványok, a hálózatbővítés, valamint a számlanyitás költsége.

Az ekho sem vonzó

A január elsejével bevezetett egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás bevételi számlája arról tanúskodik, hogy az ekho iránt sincs túl nagy érdeklődés. A január végi állapothoz képest mégis a befizetések minimális gyarapodásáról lehet beszélni. Az év első hónapja után 50,2 millió forint érkezett a számlára, március 31-én pedig 182,4 millió forintot fizettek be az arra jogosultak - tudta meg lapunk a Pénzügyminisztériumtól.

A szja-t, valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot lefedő 35 százalékos közterhet tehát 521,14 millió forint jövedelem esetében választották. Arra a szakhatóság sem vállalkozott, hogy becslést adjon, vajon hány magánszemély választotta az új adónemet; egy tipikus helyzetet véve alapul - 200 ezres havi munkabért - az év első két hónapjára így valamivel több mint 1300 adóalany jön ki. Ekhós jövedelem a munkaviszony alapján felvett fizetés és vállalkozás bevételéből származó tagi vagy személyes közreműködés címén kivont összeg egyaránt lehet.

A tárca előzetes becslése szerint mintegy 10 ezer magánszemély jövedelmét érintheti a 35 százalékos ekho, amelyet a munkavállaló, illetve a jövedelemszerző választhat. A kedvezményes adózással érintett tevékenységeket felsorolja ugyan a jogszabály, ez azonban sok esetben nem nyújt teljes körű eligazítást, főként abban az esetben, ha az illető a jogosult területen, illetve szakmában dolgozik, ám nincs felsőfokú végzettsége, holott az előírás lenne. Ez a kockázat is jelentősen megnehezíti az érintett foglalkoztatók bérköltségtervezését - az ekho melletti nyilatkozat ugyanis bármikor visszavonható. Ez utóbbi lépésre pedig könnyen sor kerülhet kétes jogosultság esetén, mivel a jogosulatlan igénybevétel szankciója kizárólag a magánszemélyt és nem a kifizetőt terheli.