Luxus magyar módra, 200 millió forint fölött

A 200 milliónál drágább villák kategóriájában a legjellemzőbb árfelhajtó tényező a telek területe, elhelyezkedése és panorámája. A vevők nagyra értékelik, ha a házhoz nagyméretű kert tartozik, és az épület kellően szeparált a külvilágtól. Az otthonukra több mint 200 millió forintot szánók között igen népszerű Pasarét, az örökzöldnek számító Rózsadomb és Hűvösvölgy csöndes utcái, valamint Virányos, Kis-Sváb-hegy, Farkasrét és Csatárka. Az Otthon Centrum szerint egyre több vevő fordul el a Hűvösvölgytől kijjebb eső területektől, a távolság és a reggeli-esti dugók miatt.

Medence házon belül

Ebben az árkategóriában a 3-4 férőhelyes garázs szinte alapkövetelménynek számít. Sok vevő igényli a cselédszobát vagy annak kialakítási lehetőségét, illetve portaszolgálatnak, biztonsági őrnek helyet adó külön épületet. Az úszómedence nem követelmény, de a kialakítás lehetősége igen sokat nyomhat a latba az áralku során. A házak stílusát illetően mostanában jellemzően két csoportra oszlanak a vevők. Vannak akik kifejezetten az újabb építésű, minimalista ingatlanokat keresik, és vannak, akik a régi villákat vásárolják meg és alakítják át.

SZOT-szálló

Bár alapvetően nem jellemző, a budai villák mellett találunk 200 milliós értéket meghaladó lakásokat is. Ezekben az épületekben a lakásokhoz közös uszoda, wellnessrészleg tartozik, és a lakók kényelmét szolgálja a 24 órás portaszolgálat, a sofőrszolgálat, széf, mosoda és több más helyben nyújtott szolgáltatás. Kiemelkedik az új kivitelezésű projektek közül a volt SZOT-szálló átalakításával fejlesztett Excelsior Budapest Spa ház, ahol a lakások négyzetméterára elérheti a 2 millió forintot. Az építkezést ugyan folyamatos jogi viták és pereskedés hátráltatja, ám az értékesítést már megkezdték.

Lakás 200 millióért az Excelsior Budapest Spa-ban

Nem túl sikeres a Várban található Anjou Residence, ahol jellemzően 1 millió forintos négyzetméteráron kínálják a lakásokat, és több 200 négyzetméternél nagyobb ingatlan is van a projektben. Az átadás óta eltelt közel 2 és fél év alatt a lakásoknak a Portfolio információi szerint mindössze a felét sikerül értékesíteni. Hasonló négyzetméterárakkal találkozhatunk az V. kerületi Palazzo Dorottyában és a várhatóan idén átadandó Avenue Gardenben is

Mégsem az oroszok

Bár az elmúlt hetekben nyilvánosságra került az Engel&Völkers jelentése, amely szerint egyre több orosz állampolgár vásárol Budán 200-500 millió forint értékű luxusvillát, a piacon általában nem jellemző a külföldiek jelenléte. Simon Szilvia, az Otthon Centrum II. kerületi irodájának vezetője a Portfoliónak elmondta, a 200 millió forint fölötti ingatlanok piacán a vevők mindössze 5-10%-a külföldi. Hasonló tapasztalatokról számolt be Kecskeméti Zsolt, az A1 Ingatlan budai irodájának ügyvezetője is. Ezzel szemben az ilyen értékű bérbe adott ingatlanokat döntően külföldi cégvezetők, diplomaták veszik ki, és havonta legalább 500-800 ezer forintos bérleti díjat fizetnek az átmeneti otthonokért.

A budai villákkal ellentétben a belvárosi vagy dunai panorámás luxuslakásokat külföldi állampolgárok vásárolják. Ha mégis Buda mellett döntenek, az elsősorban ír és angol vevők az exkluzív kivitelezésű panorámás lakásokat részesítik előnyben, és egyértelműen befektetésnek tekintik a budai ingatlanvásárlásukat. A rózsadombi SZOT-üdülőből átlakított épületben az eddig értékesített lakások szinte kizárólag külföldiek tulajdonába kerültek.

Főleg külföldiek jönnek majd a dunaparti Palazzo Dorottyába

Egyértelműen külföldi többséget mutatnak a pesti belvárosi luxusprojektek is. A Palazzo Dorottya projektben az V. kerületben, a Király utcai Central Passage-ban vagy az Andrássy úti Avenue Gardenben 90% fölött van a külföldieknek értékesített lakások aránya.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!