Mi kerül egy négyzetméteren egymillióba?

Egy egészséges ingatlanpiacon természetes, hogy a kínálatnak egy - bár nem túl nagy - részét a luxuslakások, felső kategóriájú otthonok teszik ki. Az, hogy mostanra Budapesten is megjelentek a luxuslakások, a lakáspiac teljessé válásának a jele, vélekedik Molnár Ferenc, a Raiffeisen Ingatlan zrt. üzletág-igazgatója. Fontosnak tartja azt is, hogy mostanra a tudomány, a gazdaság és a kultúra kiemelkedő szereplői már keresnek annyit, hogy "európai egzisztenciát" teremthessenek maguknak.

Korábban azok, akik megengedhették maguknak a legmagasabb színvonalú lakókörülményeket, az önerős építkezést választották az agglomerációban, és villaszerű családi házakba költöztek. Mára azonban egyre kevesebben vállalják a villaépítést, így megnőtt az érdeklődés a társasházi formában biztosított luxus iránt, miközben a kínálat nem bővült rohamosan.

Az Andrássy út csak külföldön vonzó

Ez részben azzal magyarázható, hogy kevés olyan hely van Budapesten, ahol valóban meg lehet teremteni a luxus módra történő lakás feltételeit. "Építhet valaki nagyon drága és jó minőségű alapanyagokból nagyon színvonalasan kivitelezett lakást valamelyik belső kerületben, annak nem lesz luxuslakás jellege" - fogalmazott Molnár, aki szerint ehhez olyan területek kellenek, mint a budavári palota, a Rózsadomb, a Duna-part egyes területei, a Gellérthegy, vagy az Andrássy út. Ez utóbbi csak a külföldiek számára vonzó - számukra a többi hely viszont egyáltalán nem. "Az Andrássy utat fotóról el lehet adni New York-ban, de azt egy külföldi nem tudja, mitől lenne hangulata a Rózsadombnak vagy a Gellérthegynek" - fogalmazott a szakértő, hozzátéve: elsősorban belföldi vevők vannak.

Egy luxuslakásnak nagynak is kell lennie, az ugyanis nem egy agglegény otthona, hanem egy nagypolgári életet élő családé - mondja Molnár. Nemcsak a családi intim létezés, hanem a társasági élet színtere is, így mindenből kettőnek, hálószobának akár többnek is kell lennie benne. Az egyéb helyiségek nélkül legalább nyolc-tíz szobának kell lennie egy igazi luxuslakásban, amelynek a mérete így jellemzően nem kisebb 150-200 négyzetméternél.

Természetesen nem elég az, ha egy kellően nagy lakás jó helyen van, és minőségi alapanyagból, jó tervek alapján jól építik meg. Ezekre ma már a magukra valamit is adó lakásépítők minden esetben odafigyelnek, vélekedik Molnár. A luxuslakás egyik fontos kritériuma a kiegészítő elemek használata.

Egy sms, és jön a pára

Vannak például olyan otthonok, ahol nemcsak klímaberendezés van - ami már minden építkezésnél természetes -, hanem páratartalom-szabályozó is. Ráadásul ez akár egy sms elküldésével is szabályozható, így a szakértő szerint "ha valaki elindul haza Londonból, a repülőtérről küld haza egy sms-t, és mire megérkezik, ideális levegő várja otthon". Más beruházásoknál odafigyelnek arra, kik a vevők, hogy a tulajdonosok a lakóközösségben is érezzék, kitüntetett körülmények között élnek. A diszkréció olyan fontos, hogy van olyan épület is, ahol kaputelefont nem is telepítenek - így a járókelők még azt sem láthatják meg, kik laknak egy-egy házban -, hanem egy központi portaszolgálatnál lehet érdeklődni a lakók iránt.

Nem csoda, hogy Budapesten jelenleg viszonylag kevés, két-három klasszikus értelemben vett luxustársasház épül. Ilyen a gellérthegyi Somlói úti lakópark, ahol mintegy ötven lakást készítenek el, ilyen a várban lévő, szintén nagyjából ötvenlakásos Anjou Residence. A szakértő figyelmeztet ugyanakkor arra, hogy több olyan beruházás is van, amelyet a "dzsumbujos" környezet miatt egyelőre nem szabadna sorolja a luxuslakások közé sorolni.

A szűkös kínálat egyébként Molnár szerint szintén normális velejárója a luxuslakáspiacnak: szerinte ugyanis a luxus egyebek mellett arról is szól, hogy arra vágyakozzanak az emberek, még akkor se lehessen automatikusan bárki számára megkapható, ha rendelkezésére áll a négyzetméterenként egymillió forintnál kezdődő - tehát akár a 150-200 millió forintot is elérő - vételár.