Kiugróan magas a magyar munkaadói járulék

Az adórendszer átalakítási tervei közt kevés szó esik a társadalombiztosítási terhekről, pedig a vállalkozások elsősorban a tb-járulékok mértéke miatt panaszkodnak túlzott terhelésre. A kormány azonban nem szándékozik csökkenteni a járulékkulcsokat, aminek több oka is van. Egyrészt a tb-járulékokat - szemben az adókkal - célzottan használják fel, azaz a befizetések alapján tudható, hogy a pénz az egészségügyi és nyugdíjkiadásokat finanszírozza.

Ez a két kassza a bruttó hazai termék 13-14 százalékát teszi ki (a tb-alapok részesedése 2002 óta lényegében nem változott) és az arányok megváltoztatása - ami leginkább az egészségbiztosítás kiadásait érintheti - komoly társadalmi feszültségekkel járhat, ha nem kíséri a struktúra átalakítása.

A munkaadóknak rossz

Van még egy oka annak, hogy a kormány nem lép e téren: elég utalnia a környező országokban vagy az Európai Unióban alkalmazott járulékterhekre, amelyekkel összevetve a magyar elvonás mértéke - látszólag - egyáltalán nem kirívóan magas. A KPMG kimutatása szerint a járulékteher valóban belesimul a középmezőnybe, a régióban pedig egyenesen alacsonynak számít a maga 47 százalékával (csak Szlovéniában és Ausztriában alacsonyabb).

Nyilas Bernadett, a KPMG adóosztályának munkatársa azonban felhívja a figyelmet két fontos szempontra: ha bontásban vizsgáljuk a terhelést kiderül, hogy a magyar munkavállalók nagyon alacsony járulékszinten állnak, viszont a munkaadók bőven a régiós és az uniós átlag feletti befizetést kell teljesíteniük.

Ráadásul nem ad teljesen hű képet a vállalkozásokat érintő elvonások (beleértve az adózást is) teljességéről, ha kiemeljük a komplex rendszerből a tb-elvonást. Országonként eltérőek a jogcímek, amelyek alapján a cégeknek fizetniük kell a járulékokat.

Nem mindegy milyen járulék

A KPMG összeállításában az élőmunkát terhelő járulékok közül Magyaroszág esetében a tb-járulékot, a munkaadói, munkavállalói járulékokat és a szakképzési hozzájárulást vették figyelembe, de nem szerepelnek benne a tételes járulékok, mint a rehabilitációs hozzájárulás vagy a tételes eho. A régiós országonkénti összevetésből az derül ki, hogy míg Lengyelországban és Szlovéniában nagyobb teher volt 2004-ben a munkavállalókon, mint a munkaadókon, a többi országban pont fordított volt a helyzet.

A munkavállalóknál élesek a különbségek: míg a magyar alkalmazott befizetéseinek többsége a nyugdíjalapba kerül, addig például Lengyelországban vagy Szlovákiában az egészségbiztosítás részesedése a nagyobb.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!