További Magyar cikkek
A szakmában elfogadott képletekkel nemzetközi hírű professzorok számításai támasztják alá azt a feltételezést, hogy Makó térségében mintegy 600 milliárd köbméternyi gázmennyiség rejtőzik a föld alatt, és ezt a becslést a bányahatóság elfogadta - közölte a főmérnök. Hozzátette: a kutatások először szeizmikus mérésekkel kezdődtek, ezeket mélyfúrások követték, illetve követik, majd a becsült érték ezen információk felhasználásával született meg. A munkák 2005 decemberében kezdődtek: a fúrás folyamatos, nagy hideg nem akadályozza, miután a téliesített munkahelyeken a föld mélyéből felszínre kerülő iszap melegíti a rendszert.
A szakember tájékoztatása szerint a makói árokban körülbelül 6000, míg Pusztaszernél 4500 méter mélységig kellett lefúrni. A kutatási program négy évre szól - jegyezte meg. Szabó György, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. ügyvezető igazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy a nagy mélység miatt egy, csak az Egyesült Államokban használatos műszaki-technológiai megoldás adaptálásán dolgoznak. Ez még folyik, az év közepén lesz látható az eredmény.
Egy éve kutatnak
Az ügyvezető nem kívánta elárulni, hogy mekkora gázmennyiségről van szó, azt majd a bányahatóság teszi közzé. Szabó György annyit mondott, hogy a magyar sajtóban megjelent adatok nem a társaságtól származnak.
A TXM ügyvezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az úgynevezett gyűjtő gázvezetéket már megépítették, amely a Mol vezetékéhez kapcsolódik, s megkezdődött a mérési és termelési eszközök szállítása is. Szabó György elmondta azt is, hogy a kutatásokat 2005. december 29-én kezdték meg, és napi 50 millió forintot költenek rá.
A Falcon Oil and Gas Ltd. múlt év végi sajtóközleménye szerint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (korábbi nevén Magyar Bányászati Hivatal) elfogadta magyarországi cégének részleges kutatási zárójelentését, ami az egyik előfeltétele annak, hogy a makói térségben a cég megkezdhesse a termelést.
A kanadai Falcon Oil and Gas Ltd. 2005 őszén jelentette be: a legújabb szeizmikus felmérések eredményeképp három földgázkutat fúr kutatási területein, Makó, Székkutas és Pusztaszer környékén. A szénhidrogén-kutató vállalat 2005-ben szerezte meg a magyar leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázipari Kft. révén a makói és a tiszai kutatási területeket, amelyek korábban az amerikai Prospect Resources Inc. energiapiaci kockázatkezelő birtokában voltak.
Öt-hat kilométer mélységben
Az MTI által megkérdezett szakértők szerint ugyanakkor nem biztos, hogy az ilyen nagy mélységben lévő gázt költséghatékonyan a felszínre lehet hozni a jelenleg rendelkezésre álló technológiával. Az öt-hat kilométer mélységben, vagy ennél mélyebben fekvő mezők kitermelése meglehetősen kockázatosnak tekinthető, mind technológiai, mind anyagi szempontból.
A Szolnoki Bányakapitányság főmérnöke háttérként elmondta: Magyarország kutatási szempontból nyíltnak számít, a kutatási engedélyt elfogadott kutatási program alapján egy-egy konkrét területre a bányakapitányságok adják ki. A programot ellenőrzik, ha attól eltérnek, a céget megbírságolják, végső esetben pedig a kért területet elveszik tőle. A kibányászott termék után a cég az államnak bányajáradékot fizet, ez a kitermelt érték 12 százaléka.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
