További Magyar cikkek
Nemzeti jelleg, akár magyar tulajdonos nélkül is
Az új tulajdonosnak ugyanakkor kötelezettséget kell vállalnia a légitársaság tőkéjének emelésére is: ennek mértékét ugyan nem szabják meg a pályázatban, de mint Gál J. Zoltán fogalmazott, az elbírálás során ez lehet az egyik legfontosabb szempont. A kormányszóvivő a pályázatok beadása előtt nem kívánt arra kérdésre válaszolni, mennyi pénzt remél az állam a légitársaság több mint 97 százalékos tulajdonrészéért. A teljes állami tulajdonhányad eladása ugyanakkor nem jelenti a légitársaság nemzeti jellegének megszűnését - hangsúlyozta a szóvivő. A pályázat egyrészt lehetőséget ad a magyar cégeket is felölelni képes konzorciumok indulására, másrészt az új befektetőnek ettől függetlenül vállalnia a kell a nemzeti státusz - egyebek között a név - megőrzését.
Épp időben
A magánosításra azért most kerül sor, mert a 2001-es sikertelen privatizációs kísérlet óta a Malév is javított eredményein és a külső gazdasági környezet is kedvezőbb - mondta a szóvivő. A légitársaság az idei évben eddig 25 százalékkal növelte utasainak számát, bevételei a tervezett felett alakulnak, és több, hivatalosan megnevezni nem kívánt befektető is érdeklődik a cég iránt.
Nem állítják le a privatizációt
A kormány a saját programját teljesíti, ezt ideje lenne mindenkinek észrevennie - jelentette ki a kormányszóvivő a Fidesz a magánosítás azonnali leállítását követelő nyilatkozatai kapcsán. Hangsúlyozta: a Malév, és több más, privatizálásra váró állami cég esetében eddig az adófizetőket terhelte a cégek vesztesége, több vállalat esetében pedig a fennmaradás is kérdéses lenne tőkebevonás nélkül. Az ellenzék témával kapcsolatos parlamenti vitanap kezdeményezését Gál J. Zoltán blöffnek minősítette, miután ilyen javaslat házszabály-szerű formában nem született.
|
Tartalékból a közszférának
A kormány döntött költségvetési szféra idei, hat százalékos béremelését megalapozó intézkedésekről. Ennek értelmében 9,7 milliárd forintot használnak fel a költségvetés tartalékából. Az összegből az önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozók béremeléséhez 6,5 milliárd forintot, a tudományos kutatásban valamint a rendvédelem területén dolgozók béremeléséhez 1,4, az egészségügyben dolgozók javára 1,8 milliárd forintot biztosít a kabinet.
EU: Magyarország nettó haszonélvező
A kabinet meghallgatta az uniós források felhasználásról szóló beszámolót, Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt felügyelő politikai államtitkár elmondta, eddig több mint 7200 pályázat érkezett a különböző alapokhoz. Ezzel Magyarország egyértelműen a legsikeresebb a most csatlakozott tíz ország közül, és 2004-ben várhatóan 81 milliárd forint aktívummal lesz a csatlakozás nettó haszonélvezője. A kormány elfogadta a "Nemzeti cselekvési terv a társadalmi összetartozásért 2004-2006" programot, mely azokat a célkitűzéseket és intézkedéseket tartalmazza, melyeket az egyes tárcák a szegénység mérsékléséért és az esélyegyenlőségéért indítottak. A program ezer milliárd forintos költségvetéssel számol, melynek 70 százalékát uniós források, 25-30 százalékát pedig a magyar állami költségvetésben eddig is hasonló célokat szolgáló pénzek fedezik.