Malév: nemzeti jelleg, külföldi tulajdonosok

2004.07.28. 18:35
A Malév teljes, közel száz százalékos állami tulajdonhányadát értékesítik az év végégig - döntött tegnapi ülésén a kormány. A kabinet a költségvetési tartalékból 9,7 milliárd forintot folyósít a közszféra béremelésének finanszírozására és a parlament elé terjeszti a sorkatonaság megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot.
Elfogadta a Malév privatizációs koncepcióját szerdai ülésén a kormány, a tervezet értelmében az ősszel kiírandó nyílt, egyfordulós pályázatot követően az év végéig elkelhet a magyar légitársaság. A kabinet döntése értelmében az új tulajdonosnak feltétel nélküli biztosítékot kell nyújtania a Malév teljes, 36,2 milliárd forintos hitelállományára, melyből 33 milliárd forintra ma állami garancia van érvényben.

Nemzeti jelleg, akár magyar tulajdonos nélkül is

Az új tulajdonosnak ugyanakkor kötelezettséget kell vállalnia a légitársaság tőkéjének emelésére is: ennek mértékét ugyan nem szabják meg a pályázatban, de mint Gál J. Zoltán fogalmazott, az elbírálás során ez lehet az egyik legfontosabb szempont. A kormányszóvivő a pályázatok beadása előtt nem kívánt arra kérdésre válaszolni, mennyi pénzt remél az állam a légitársaság több mint 97 százalékos tulajdonrészéért. A teljes állami tulajdonhányad eladása ugyanakkor nem jelenti a légitársaság nemzeti jellegének megszűnését - hangsúlyozta a szóvivő. A pályázat egyrészt lehetőséget ad a magyar cégeket is felölelni képes konzorciumok indulására, másrészt az új befektetőnek ettől függetlenül vállalnia a kell a nemzeti státusz - egyebek között a név - megőrzését.

Épp időben

A magánosításra azért most kerül sor, mert a 2001-es sikertelen privatizációs kísérlet óta a Malév is javított eredményein és a külső gazdasági környezet is kedvezőbb - mondta a szóvivő. A légitársaság az idei évben eddig 25 százalékkal növelte utasainak számát, bevételei a tervezett felett alakulnak, és több, hivatalosan megnevezni nem kívánt befektető is érdeklődik a cég iránt.

Nem állítják le a privatizációt

A kormány a saját programját teljesíti, ezt ideje lenne mindenkinek észrevennie - jelentette ki a kormányszóvivő a Fidesz a magánosítás azonnali leállítását követelő nyilatkozatai kapcsán. Hangsúlyozta: a Malév, és több más, privatizálásra váró állami cég esetében eddig az adófizetőket terhelte a cégek vesztesége, több vállalat esetében pedig a fennmaradás is kérdéses lenne tőkebevonás nélkül. Az ellenzék témával kapcsolatos parlamenti vitanap kezdeményezését Gál J. Zoltán blöffnek minősítette, miután ilyen javaslat házszabály-szerű formában nem született.

Törvény a sorkatonaságról
A kabinet döntött arról, hogy a parlament elé terjeszti a kétharmados döntést igénylő, a sorkatonaság, illetve a polgári szolgálat megszűntetéséről szóló törvénytervezeteket. A szóvivő szerint bár a kormány garanciát vállal arra, hogy ezek elfogadása nélkül sem lesz sorozás - erre a jogi lehetőség megvan -, a törvények beterjesztésével azt akarják elérni, hogy a Fidesz egyértelmű álláspontot mutathasson a kérdésben a jelenlegi, kabinet értékelése szerint "igen, de" típusú helyett.

Tartalékból a közszférának

A kormány döntött költségvetési szféra idei, hat százalékos béremelését megalapozó intézkedésekről. Ennek értelmében 9,7 milliárd forintot használnak fel a költségvetés tartalékából. Az összegből az önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozók béremeléséhez 6,5 milliárd forintot, a tudományos kutatásban valamint a rendvédelem területén dolgozók béremeléséhez 1,4, az egészségügyben dolgozók javára 1,8 milliárd forintot biztosít a kabinet.

EU: Magyarország nettó haszonélvező

A kabinet meghallgatta az uniós források felhasználásról szóló beszámolót, Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt felügyelő politikai államtitkár elmondta, eddig több mint 7200 pályázat érkezett a különböző alapokhoz. Ezzel Magyarország egyértelműen a legsikeresebb a most csatlakozott tíz ország közül, és 2004-ben várhatóan 81 milliárd forint aktívummal lesz a csatlakozás nettó haszonélvezője. A kormány elfogadta a "Nemzeti cselekvési terv a társadalmi összetartozásért 2004-2006" programot, mely azokat a célkitűzéseket és intézkedéseket tartalmazza, melyeket az egyes tárcák a szegénység mérsékléséért és az esélyegyenlőségéért indítottak. A program ezer milliárd forintos költségvetéssel számol, melynek 70 százalékát uniós források, 25-30 százalékát pedig a magyar állami költségvetésben eddig is hasonló célokat szolgáló pénzek fedezik.