Judit
2 °C
7 °C

Tulajdonosváltás az EVM Rt.-nél: Aranyat érő részvények

2002.10.11. 08:50
A leginkább az Ultra-családról ismert Egyesült Vegyiművek (EVM) Rt. többségében kisrészvényes dolgozói a cég tavaszi közgyűlésén tudták meg, hogy vállalatuknak új tulajdonosa lett. A befektető a korábbi menedzsment részvényeinek megvásárlásával és alaptőke-emelés révén jelentős befolyást szerzett a vállalatnál. Utóbbi miatt a szintén tulajdonos XVII. kerületi önkormányzat bírósághoz fordult. A kisrészvényesek szerint az alaptőke-emelés mellett a közgyűlések döntései is jogszerűtlenek voltak: több eljárást kezdeményeztek, és törvényességi felügyeleti eljárást indítottak. Az érdekeltek egy része a dolgozók megfélemlítéséről és fenyegetésről beszél, mások a vállalat fellendítőjét látják az új tulajdonosban. A Magyar Narancs cikke.

Az 1992-ben döntően a munkavállalói részvényvásárlói program és a managament buy out keretében privatizált EVM mintegy 670 millió forintos alaptőkéjét idén áprilisban az igazgatóság saját hatáskörében 25 százalékkal megemelte. A tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéken történő átvételére az angol többségi tulajdonban lévő UCW Befektetési és Tanácsadó Kft.-t jelölték ki, amely le is jegyezte a részvényeket. A kft. a jegyzéssel egyidejűleg megvásárolta az igazgatósági tagok részvényeit, de utóbbi tranzakció(k) árfolyama

üzleti titok

"Csalódást okozott a dolgozóknak, hogy a menedzsment tudtuk nélkül értékesítette a céget. Pánikot okozott, hogy nem tudták, mi lesz a részvényeikkel" - mondta a Narancsnak Solti József, az EVM nem függetlenített szakszervezeti titkára. A vállalati tanács által irányított állami vállalat átalakítását levezénylő - és a tavaszi döntés után utolérhetetlenné vált - Faix Frigyes korábbi vezérigazgató, aki negyven éve dolgozott a gyárban, "köztiszteletnek örvendett a ´92-es privatizáció sikeressége miatt" - folytatta Solti. "Kezdetben a munkavállalói részvényvásárlói program részvényeinek aránya 51 százalék volt; ezekhez 2 százalékos árfolyamon jutottak a dolgozók, a managament buy out pedig a tíz évvel ezelőtti 27 százalékról tavaszra 36 százalékra növelte részesedését." A managament buy out konzorcium részvényeinek eladása után a 13 fős menedzsmentből többen távoztak, nyugdíjba mentek, de néhányan ma is az EVM-nél dolgoznak. Faix a Narancs megkeresésére nem reagált.

Az új igazgatóság elnöke, Pintér Zoltán szerint szokásos akvizíció történt. "Célunk az ipari tisztítószerek forgalmának megtöbbszörözése, valamint a háztartási tisztítószerek exportálása magyarok által lakott területekre. Három éven belül tőzsdére kívánjuk vinni a céget" - mondta lapunknak. Az EVM Rt. tavaly 8 milliárd forintos árbevétel mellett mintegy 400 millió forint adózás előtti eredményt ért el, a kerületi önkormányzatnak több mint 80 millió forint adót fizetett. Pintér szerint a tulajdonosváltáskor kialakult bizalmi válság oka az lehetett, hogy a korábbi menedzsment nem tájékoztatta terveiről a dolgozókat, és az információhiány miatt különböző rémhírek terjedtek. Az is felkavarta az indulatokat, hogy az új tulajdonos nem szavazta meg az osztalékot, ami a korábbi években 10 százalék körüli volt. "Úgy gondoltuk, a cég átvilágítása előtt nem tudunk az osztalékról dönteni" - magyarázta Pintér.

Bár a gazdasági szervezetekről szóló törvény legfeljebb három társaságban engedi a vezető tisztségviselői pozíció betöltését, Pintér jelenleg az EVM-en kívül a Buda-Cash Brókerház Rt.-nek, a BC-INVENT Vagyonkezelő Rt.-nek és a ZK-INVEST Tőkebefektető Kft.-nek is döntéshozója. Az összeférhetetlenség megszüntetésén "már dolgoznak az ügyvédek".

A XVII. kerületi önkormányzat

korábban 11 százalékos tulajdonrésze áprilistól nem éri el a 10 százalékot. Tavasszal az EVM felügyelő- bizottsági (fb) tagja volt Dombóvári Csaba (Fidesz - MPP), az önkormányzat jogi bizottságának elnöke. Dombóvári ott volt azon az összevont igazgatósági-felügyelőbizottsági ülésen is, amelyen az alaptőke-emelésről döntöttek, ám arról az önkormányzatot nem tájékoztatta. Emiatt a képviselő-testület több tagja kérdőre vonta. "Álláspontom szerint az április 10-én meghozott döntések az üzleti titok körébe tartoztak, hiszen az igazgatóság feltételhez kötötte az alaptőke-emelést: az csak akkor lép életbe, ha a részvényvásárló a részvények árát határidőre kifizeti" - fejtette ki Dombóvári lapunknak, hozzátéve: mivel az EVM alapító okirata nem rendelkezik arról, hogy az önkormányzatnak mint a társaság egyik tulajdonosának joga lenne egy fb-tag delegálására - és őt az EVM Rt. közgyűlése korábban választotta az fb tagjává, mint ahogy az önkormányzat javasolta volna -, jogi szempontból sem ő, sem a korábbi, önkormányzat által javasolt fb-tagok nem tekinthetők az önkormányzat delegáltjainak. (A korábbi menedzsment javaslatára a közgyűléseken mindig megszavazták az önkormányzat által javasolt jelöltet.)

Ellenkező véleményen van Podani Sándor (MSZP), a vagyongazdálkodási bizottság elnöke. Úgy gondolja, Dombóvári üzleti titokra történő hivatkozása elfogadhatatlan, az önkormányzat tulajdonosként jogosan vár el korrekt tájékoztatást. Dombóvári április 18-án beszámolt első negyedéves tevékenységéről, de mivel "nem a tárgyidőszakban történt a tulajdonosváltás és az alaptőke-emelés, másrészt üzleti titokként kezeltem az igazgatóság döntését, nem tettem, nem tehettem említést a történtekről".

Dombóvári szerint a beszámoló tárgyalásakor az önkormányzat már megkapta az április 25-i közgyűlés meghívóját (azt az EVM április 10-én postázta), amelynek egyik napirendje az alaptőke-emelésről szóló tájékoztató volt. A közgyűlésen az önkormányzatot senki nem képviselte. Dombóvári a tevékenységét ért támadások és az önkormányzat tulajdonhányadának csökkenése miatt időközben lemondott fb-tagságáról. "Ezt megelőzően soha nem érdeklődtek képviselőtársaim, mi is történik az EVM-ben. Az önkormányzat tulajdonosként bármikor betekinthet a cég könyveibe, tájékoztatást kérhet az ügyekről" - mondta lapunknak.

Mivel az önkormányzat szerint

az alaptőke-emelés

jogszabályellenes volt, a hivatal keresetlevéllel élt; a tárgyalást október végére tűzték ki. Dombóvári az érvelést jogilag megalapozatlannak tartja, a döntést csak a kisrészvényesek pozíciójának erősítése érdekében szavazta meg.

A kisrészvényesek sem egységesek: bár többségük jó áron eladná részvényeit és az osztalékfizetésben is érdekeltek, egészen más a helyzete és érdeke az aktív dolgozóknak, mint a többieknek. A kisrészvényesi összefogás elsősorban a "függetleneket" tömöríti. Révész Szilárd, az összefogás egyik ügyvivője lapunknak elmondta: céljuk a vállalat törvényes működésének biztosítása, részvényeik értékesítése. Az UCW Kft. nem tett vételi ajánlatot, mivel Pintér Zoltán szerint nem érdekük újabb részvényeket vásárolni - de a saját tulajdonában lévő BC-INVENT Rt. a kisrészvényesi összefogásban részt nem vevőknek felajánlotta: 15 százalék foglalót fizetnek az adásvételkor, 45-öt 2002. december 20-ig, a fennmaradó részt pedig 2003. december közepéig. A részvényekkel az új tulajdonos szavazhat. Ez az akció már lezárult, a BC-INVENT Rt. 10 ezer körüli részvényt vásárolt.

A kisrészvényesi összefogás október 2-i gyűlésén, ahol kb. ötvenen jelentek meg, lapunknak mindenki azt állította: ez az ajánlat rájuk nem, csak az aktív dolgozókra és néhány nyugdíjasra vonatkozott. Igaz, Solti szerint számukra a 110 százalékos árfolyam "megoldást jelenthet". Pintér viszont úgy véli: nehéz megállapítani a tőzsdén kívüli részvény tényleges értékét. ´ és Solti is úgy tudja, hogy korábban a dolgozók között 50-70 százalékos árfolyamon forogtak a részvények, a gyár pedig azokat 50 százalékon vásárolta vissza.

A kisrészvényesi összefogás 200 százalékon tett ajánlatot 9448 db részvény értékesítésére, de Pintér szerint képviselőjüknek a tárgyalás során nem volt felhatalmazása az alku megkötésére. A nyár folyamán

ötször tárgyaltak

Révész szerint Pintér megígérte, hogy márciusig "nyitva álló" ajánlattal élnek a részvények felvásárlására. Az összefogás az önkormányzat közbenjárását is kérte, hogy az új tulajdonos az elérhető legmagasabb áron vásárolja meg részvényeiket. Podani szerint az önkormányzat gazdasági és politikai érdeke, hogy a helyzet rendeződjék. Úgy tudja, hogy az új tulajdonos a kisrészvényesektől 150 százalékon venné meg papírjaikat, amit képviselőjük nem fogadott el - Révész viszont nem hallott semmilyen konkrét ajánlatról.

Dombóvári szerint az önkormányzatnak a tőkeemelésben nem érdemes részt venni, mert a 10 százalék feletti tulajdonrésszel bíró részvényesek pluszjogosítványai nem számottevőek, ráadásul a többségi tulajdonos újabb tőkeemelésével tulajdonrészük újra csökkenhet. Podani úgy gondolja, az önkormányzat feladata a rábízott vagyon megóvása: "Érdekeltek vagyunk a törzstőke emelésében, a névértéken történő részvényvásárlásban, ami elől az új tulajdonos sem zárkózik el: ígéretük szerint a kisrészvényesektől vásárolt részvényeket adnák át 100 százalékos árfolyamon, így pedig megmaradhatna korábbi tulajdonhányadunk" - mondta lapunknak. Szerinte a kisrészvényesek öszszefogása mögött aktuálpolitikai érdekek is húzódnak: Dombóvári a terület képviselőjelöltje, és egyszerre próbálja a lakók és a kisrészvényesek egymással ellentétes érdekeit képviselni, ráadásul "míg a kisrészvényesek felé aktív szereplő, sem a polgármesterrel, sem az új tulajdonos képviselőjével nem ér rá tárgyalni". Mindenesetre az önkormányzat májusi döntésének megfelelően elkészíttetett egy szakértői anyagot a "valószínűsíthető vagyonvesztés"-ről és a továbblépési lehetőségekről. A polgármester erről még nem tájékoztatta a képviselőket - döntést már csak az új testület hozhat.

Több bírósági ügyet is

indított a kisrészvényesi összefogás: kérték az alaptőke-emelésnek és az április 25-i közgyűlés valamennyi határozatának hatályon kívül helyezését. Törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményeztek. Kifogásolják többek között, hogy az alaptőke-emelés során a részvényeket névértéken bocsátotta ki az igazgatóság, miközben a saját tőke a jegyzett tőke több mint négyszerese. Szerintük az alapító okirat nem szabályozza megfelelően a tőkeemelést, így azt nem is lehetett volna végrehajtani. Keresetük szerint bizonyítani tudják, hogy az április 25-i közgyűlésen úgy szavazott az UCW Kft., hogy arra az alapító okirat szerint nem volt jogosult, ugyanis nem jegyezték be a részvénykönyvbe a közgyűlést megelőző 5. munkanapon. A május 28-i közgyűlés határozatait is kifogásolták, mondván, a meghívó nem tartalmazott semmiféle adatot az éves beszámolóról, és a könyvvizsgáló leváltásának oka sem derült ki. (Az EVM jogi képviselője szerint "a részvényesek a napirend tárgyalásakor a szükséges felvilágosítást megkapták".) Állítják: az UCW Kft. nem jelentette be jelentős részesedését, így szavazati jogait csak részben gyakorolhatta volna. A Cégbíróság az EVM május 28-i közgyűlésén hozott határozatok bejegyzését a törvényességi felügyeleti eljárás tisztázásáig felfüggesztette.

"A kisrészvényesek által indított pereknek nincs jelentőségük a cég működése szempontjából" - mondta Pintér, aki "nem hivatalosan" úgy tudja: ha az UCW Kft. megfelelő áron venné meg a pereskedők részvényeit, azok visszavonnák indítványaikat. Solti szerint a gyárban az ijedelem nem nagyobb, mint az ország többi hasonló helyzetben lévő vállalatánál: az új tulajdonos a közgyűlések előtt vagy a részvények eladása ügyében nem próbált nyomást gyakorolni a dolgozókra. "Azt szeretnénk, ha a munkahelyek megmaradnának, a vállalat továbbra is nyereségesen működne és osztalékot is lehetne fizetni. Az új tulajdonos fizikai dolgozót nem küldött el, nem módosították a kollektív szerződést, a törzsgárdaünnepséget, a Kiváló Dolgozó-kitüntetést is megtartották, és októberben sportnap is lesz. Az EVM Rt.-nek Balatonszabadiban vállalati üdülője is van" - sorolta Solti. Vadász György, a kisrészvényesi összefogás ügyvivője lapunknak elmondta: Pintér többek figyelmét felhívta a gyárban, hogy aki ellene megy, azzal nem kíván együttműködni. Átszervezésre hivatkozva elbocsátották a kisrészvényesi összefogás egyik ügyvivőjét és az egyik üzemitanács-tag munkaviszonyát is megszüntették. Vadász szerint "semmi gond nem lett volna, ha Pintér osztalékot fizet, de helyette a dolgozók kaptak kétheti munkabért. Az jó, hogy fejleszteni akar, de számomra érthetetlen, hogy ilyen piti dolgokban akadékoskodik."

Pintér is úgy véli,

ha lett volna osztalékfizetés,

talán már rég megoldhatták volna a jelenlegi problémát. "Tavasz óta mindenki számára egyértelművé vált, hogy nem tervezünk leépítéseket, továbbra is biztosítjuk a munkát mindenkinek, és célunk a vállalat termelésének növelése" - mondta. Többen említették, hogy Pintér kemény tárgyalópartner, ragaszkodik elképzeléseihez. Csak Solti volt más véleményen, igaz, vele pénzről még nem volt szó. "Az idei átlag 12 százalékos emelés bértárgyalását még a régi menedzsmenttel folytattuk le" - közölte.

Október 15-ére, részben a kisrészvényesek indítványára, rendkívüli közgyűlést hívtak össze. Ezen egyebek mellett dönteni akarnak a saját részvényeknek a kisrészvényesi összefogás által ugyancsak többször sürgetett bevonásáról és az alaptőke leszállításáról. A kisrészvényesek szerint a folyamatban lévő bírósági eljárások befejezéséig a korábbi döntéseket nem érdemes újratárgyalni. A napirend 2. pontja a "Kártérítési per indítása a társaság korábbi igazgatóságának tagjai ellen" hűtlen kezelés miatt (a már részletezett részvényárfolyamok ügyében), több mint 550 millió forint értékben. Ha utóbbit a többségi tulajdonos nem szavazza meg, az indítványozó kisebbségi részvényesek önállóan is megindíthatják a kártérítési pert.

Virág Tamás

Forrás: Magyar Narancs

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?