Maradt 8,5 százalékon a kamat

2008.10.20. 14:00
Hiába csökkent az infláció szeptemberben a vártnál jobban, nem lehetett csökkenteni a kamatot, vélték elemzők a mai monetáristanács-ülés előtt. És hiába gyengült a forint, emelni sem lehetett.

A várakozásoknak megfelelően 8,5 százalékon tartotta az MNB monetáris tanácsa a jegybanki alapkamatot mai ülésén. Ez azt jelenti, öt egymást követő ülésen hagyta változatlanul a rátát az MNB.

A múlt heti felmérések tanúsága szerint elemzők egyöntetűen úgy foglaltak állást, nem fog hozzányúlni az alapkamathoz a jegybank.

Hiába esett le jóval a várt ütem alá az infláció szeptemberben, ez nem adhat elég okot az MNB-nek a lazításra, vélték elemzők. A pénzpiaci viharok közepette ezt ugyanis nem lehetett meglépni.

És hiába gyengült jelentősen a forint az euróval és a dollárral szemben az elmúlt két hétben, a kamatemelés sem megfelelő eszköz ilyen ideges pénzpiaci hangulatban. Az ugyanis olaj lehetett volna a tűzre, hiszen a recessziós félelmeket csak még jobban felerősítette volna a monetáris feltételek szigorítása.

A mai döntés indokait fél háromkor ismerteti Simor András jegybankelnök.

A monetáris tanács indoklása

A monetáris tanács helyzetmegítélése szerint a magyar gazdaság kilátásait jelenleg elsősorban globális tényezők alakítják. Az elmúlt hetekben a hazai pénzügyi piacokon fokozottan jelentkeztek a nemzetközi pénzügyi válság hatásai.

A globális likviditáshiány a piacokon működési zavarokhoz vezetett. A monetáris tanács ebben a helyzetben kiemelten fontosnak tartja a pénzügyi közvetítés működésének folyamatosságát. Ennek érdekében a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hetekben számos lépést kezdeményezett, illetve tett.

A gazdasági folyamatokat áttekintve a monetáris tanács úgy látja, hogy az infláció - az elmúlt időszakban megfigyelt tendencia folytatásaként - tovább mérséklődhet, miközben a globális dekonjunktúra rontja a hazai növekedési kilátásokat. A várható nemzetközi gazdasági folyamatok növelik annak a valószínűségét, hogy az olaj-, élelmiszer- és egyéb nyersanyagárak tartósan csökkennek. A hazai dezinflációhoz ezek mellett a gazdaság növekedésének az európai dekonjunktúrából, valamint a belföldi hitelezés visszafogásából eredő lassulása is hozzájárul.

A jelenlegi pénzügyi piaci környezetben a monetáris tanács szükségesnek ítéli a szigorú monetáris kondíciók fenntartását.