Tekla
9 °C
20 °C

Az MDF szerint rosszul számol az Index

2008.04.17. 16:27
Az MDF adóprogramjáról szóló tegnapi cikkünkre válaszul a párt nem sokkal a cikk megjelenése után egy közleményt juttatott el szerkesztőségünkbe. A közleményt alább szó szerint közöljük, ám az MDF konkrét kifogásai után közöljük az azokkal kapcsolatos álláspontunkat, viszontválaszainkat is.

Tisztelt Szerkesztőség!

A mai (szerdai - a szerk.) napon "Ízekre szedjük az MDF adócsomagját" címmel hosszú cikk jelent meg az Indexen. A cikk azt ígéri, hogy ízekre szedi az MDF adóprogramját, és azt állítja, hogy a koncepciónkat "alaposan" átnézve "súlyos, ha úgy tetszik, nevetséges hibákat" talált benne "szép számmal".

Egyik állítás sem igaz. A cikkből ugyanis kiderül, hogy a szerző felületesen olvasta el (vagy el sem olvasta) az adóprogramunkat, és a számításaiba bizony súlyos, ha úgy tetszik nevetséges számítási hibák estek.

Mielőtt tételesen pontosítanánk az Index számait, szeretnénk megjegyezni, hogy örömmel vesszük, ha bárki ízekre szedi a programunkat. Az elmúlt két napban számos javaslatot kaptunk további adócsökkentésekre, módosításokra. Jelenleg az MDF az egyetlen párt, amelynek ilyen részletes, nyilvános adóprogramja van. Mások leragadnak a szlogenszintű programalkotásnál, és titkolják a részletes programot, vagy éppenséggel ilyen programjuk egyáltalán nincs. Tehát jelenleg csak az MDF programját lehet ízekre szedni, ám nem árt, ha ezt olyan valaki teszi, aki minimális közgazdasági és matematikai ismeretekkel rendelkezik.

Nézzük tehát az állításokat és a cáfolatokat.

1. Az Index tévedése: "Az MDF szakértői talán elfelejtették, hogy 2006-ban volt egy adóamnesztia"

Az MDF állítása: Magyarországon adóamnesztia sosem volt, olyan típusú pedig, amit az MDF javasol csak néhány magyar közgazdász fejében, tervként létezett. Ellenben Európában 1934 óta 11 országban, 26 alkalommal volt adóamnesztia. Az Egyesült Államok különböző tagállamaiban 1982 óta 93 adóamnesztiával kapcsolatos jogi aktus történt. A szerző összekeveri a színlelt szerződések megszüntetésére adott 2006-os "türelmi időt" az adóamnesztiával. A kettőnek semmi köze egymáshoz. Bár igaz, hogy az Index 2006-ban a színlelt szerződések megszüntetésének ügyét adóamnesztiának keresztelte el, de ha a birkát tehénnek hívjuk, az attól még birka marad.

Az Index válasza: Ha az MDF az amnesztia alatt azt érti, hogy az állam minden következmény alól mentesít minden, a jövedelmét korábban eltitkoló magánszemélyt vagy vállalkozást, valóban nem volt, de a párt programja alapján sem lesz adóamnesztia Magyarországon. Meghatározott feltételek melletti utólagos, az egyébként érvényes adó- és vagy büntetési terhet csökkentő jövedelembevallásra azonban többször is volt lehetőség Magyarországon. Amnesztia tehát volt, csak más körben, részben más feltételekkel, de még a kedvezményes kulcs sem újdonság.

Aki 2006 augusztusától az év végéig bevallotta a korábban bevallani elmulasztott közterhet, az önellenőrzési és késedelmi pótlékmentesen, részletekben megfizethette az így kifehérített jövedelem utáni adót. Sőt, egy másik lehetőséggel is élhettek az érintett adóalanyok: 2007 tavaszáig kedvezményes, 10 százalékos osztalékadóval lényegében "kitakaríthatták" házipénztárukat. Az eva, az egyszerűsített vállalkozási adó bevezetésekor ugyancsak lehetőséget kínált a jogalkotó a házipénztárakban (jellemzően papíron) felhalmozott összegek kifehérítésére.

2. Az Index tévedése: "2006-ban összesen 30 milliárd forint körüli adóbevétel érkezett [az állítólagos 2006-os amnesztiából - a szerző]_ márpedig akik ebben a konstrukcióban fizettek, aligha fognak újra. Ennek fényében a 75 milliárdos bevétel erősen túlzónak tűnik."

Az MDF állítása: Mivel adóamnesztia még nem volt Magyarországon, ezért az Index cikkének ezen mondata értelmetlen. Írországban az 1988-as adóamnesztia idején 50 millió dollár bevételt vártak, helyette 750 millió dollár lett a tényleges befizetés. Az MDF szándékosan pesszimistán számolt, amikor azt vette alapul, hogy az adóamnesztia keretében 750 milliárd forintnyi eltitkolt jövedelmet fognak bevallani a magyarok. Összehasonlításul: csak külföldre 1000 milliárd Ft-nyi vagyon menekült ki. Az itthoni pénzeket nem is vettük alapul. Tehát a 75 milliárd Ft egy nagyon pesszimista várakozás.

Az Index válasza: A 2006 augusztusától az év végéig élő amnesztia megnyílásának eredményeként 30 milliárd forint egyszeri adóbevételt utaltak a bevallásukat így különlegesen korrigálók. Ebből kiindulva továbbra is túlzottnak gondoljuk a párt várakozását.

3. Az Index tévedése: "Ráadásul ezt a pluszforrást az MDF feltünteti az egész adócsomag költségvetési hatásának kiszámolásakor."

Az MDF állítása: Nem, ez pusztán egyszeri bevételként van feltüntetve, mivel a programban feltüntetett egyenleg is egy évre vonatkozik. A következő évek egyenlegéhez gazdasági növekedési számítás is kell, plusz a szektoriális és fogyasztási változások modellezése is szükséges. Ezeket nagyon szívesen az Index rendelkezésére bocsátjuk, de talán megértik, hogy egy sajtóanyagba nem tettünk bele méteres excel-táblákat.

Az Index válasza: Az MDF adóamnesztiája 2008. októberétől 2009. február 20-ig tartana. Az összes többi programpontot 2010-ben lépné meg a párt. Utóbbiak a 2010-es költségvetésre gyakorolnak hatást, ám az MDF a csomagja költségvetési hatását bemutatni hívatott számításában, egy táblázatban úgy tünteti fel, hogy a 2009. február 20-ig tartó - 10 százalékos adó megfizetését takaró - adóamnesztiából és a többi lépésből egyazon adóévben folyik be pénz.. Idézünk a programból: "2008. október 1. és 2009. február 20. között minden magánszemélynek és vállalkozásnak lehetősége van arra, hogy a múltban eltitkolt, illetve a külföldre menekített, de hazatelepített jövedelmei után 10 százalékos adót fizessen be, és ezáltal legalizálja azokat." Azaz a pénzt 2009 elejéig kell befizetni.

Ám még ha úgy is lenne, hogy 2010-ben folyik be a költségvetésbe az ebből származó pénz, az egyszeri tétel, éppen ezért csak egyetlen évnyi költségvetésben jelentkezik a pluszbevétel. A többi adólépés ezzel szemben minden év államháztartási bevételeire hatást gyakorol, ez az adóamnesztiából befolyó egyszeri bevételtöbblet máskor nem jelentkezik. Így a már említett táblázatban, a költségvetési egyenleg megvonásakor az egyszeri és rendszeres bevételek összevonása semmivel nem indokolható. (Enélkül persze még az MDF számításai szerint sem állna meg, hogy a csomagnak nincs a költségvetést terhelő hatása.)

4. Az Index nem érti: "Az adóamnesztia mellett felsorolt érvek közül például azt sem értjük, hogy az adóamnesztia "beindítja az egészséges és tartós gazdasági növekedést a beruházási aktivitás fokozásával."

Az MDF állítása: Az eltitkolt jövedelmeket például a kisvállalkozások jelenleg nem tudják legálisan új beruházásokra fordítani. Az adóamnesztia után viszont igen. És ezt a logikát futtassuk végig a teljes magyar gazdaságon...

Az Index válasza: Még mindig nem látjuk be, hogy az esetleg így keletkező legális forrás milyen érdemi hatást gyakorolna a gazdasági növekedésre, a beruházásokra.

5. Az Index tévedése: "Ma az adójóváírás havi 63 ezer forintig biztosít adómentességet, az új megoldás tehát havi 60 ezer forintig. Az új rendszerrel havi 110 ezer forint bruttó bérig havonta 540 forinttal csökkenne a jövedelemszámításaink szerint, afölött azonban egyre emelkedik az alkalmazottnak jutó pluszjövedelem. Az átlagbért, a havi 200 ezer forintot keresők 18 ezer forinttal vinnének haza többet a mai helyzethez képest."

Az MDF állítása: Ez egy, a jelenlegi bérviszonyokra számított rendszer. Az egykulcsos adó lényege azonban éppen az, hogy például 700 ezer minimálbéren bejelentett kényszervállalkozó jelentheti be magát a tényleges (vagy legalábbis magasabb) béren. Az Index számítása éppen azt nem veszi figyelembe, ami az egykulcsos szja lényege: a feketebérek kifehérítése. Tehát az Index számításai hibásak.

Az Index válasza: Az idézett számításban valóban változatlan feltételekkel számoltunk. Kiszámoltuk, hogy az új rendszer mit jelentene ahhoz a helyzethez képest, mint ha semmi nem változna a most fennálló szabályokban. A cikk további részében azonban elismertük, hogy kifehérítési hatás van.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az MDF már a bevezetés évében is érdemi költségvetési pluszbevételt számol el a fehérítés következtében. Ugyanakkor a környező országok adóreformjai azt mutatják, hogy az adóváltoztatások fehérítő hatásával az első évben nem érdemes számolni a költségvetésben. Szlovákiában sem számoltak, és nem is volt első körös érdemi fehéredési hatás. Ha feltételezünk is ilyet, a százmilliárdos tétel egészen biztosan nagyságrendi tévedés, a költségvetésben ezzel számolni megítélésünk szerint súlyos felelőtlenség. Az egyetlen pozitív példa a nemzetközi szakirodalomban Oroszország, amelynek viszonyai egészen különböznek a magyartól. A többi régiós országban tudomásunk szerint még csak fel sem merült, hogy az első évben ekkora fehéredés történt volna.

6. Az Index tévedése: "A számok nyelvén: a 18 százalékos általános kulcs 500 milliárd körüli bevételkiesést jelent a büdzsének."

Az MDF állítása: Az Index érvelése azonos az MSZP érvelésével. Ez azonban ellentmond a nemzetközi tapasztalatoknak. Minden országban, ahol bevezették az egykulcsos adót, több bevétel folyt be. Ehhez képest az MDF óvatosan, nullszaldóval számolt.

Az Index válasza: Semmiféle segítséget nem kértünk és nem kaptunk a kormányzat, illetve pártok részéről a program értékeléséhez, a számításokhoz. Jelenleg már a Pénzügyminisztérium honlapján van egyébként a kormányzat kalkulációja, amely szerint a 18 százalékos általános kulcs bevezetése és a hozzá kapcsolt lépések 813 milliárd forinttal csökkenti a költségvetési bevételeket - hangsúlyozzuk, a kormányzat számításai szerint. Mi cikkünkben elismertük, hogy a szereplők magatartása változhat, fehéredés is bekövetkezhet, és így tettük a statikus szemléletben 500 milliárd körülire becsült bevételkiesést 350-400 milliárdra végül is.

7. Az Index tévedése: "az élelmiszerek, turizmus kedvezményes kulcs alá sorolása 150 milliárd körüli bevételelmaradást jelent"

Az MDF állítása: Ma az idegenforgalomból származó áfa-bevétel 20 milliárd Ft. Ha az áfa-kulcs lemegy 12%-ra, akkor a bevételkiesés 8 milliárd Ft. És akkor még nem számoltunk a fizetőképes kereslet vélelmezhető növekedésével, ami az idegenforgalmi bevételek - ezáltal az áfa bevételek - növekedéséhez vezet. Az MDF nem az élelmiszerek áfáját, hanem az alapvető élelmiszerek áfáját csökkentené. Az alapvető élelmiszerek közé az MDF nem sorolta be a dijoni mustárt vagy az orosz kaviárt, hanem csak egy nagyon szűk körrel számolt, ami a szegények számára alapvető fontosságú. Így az áfabevétel-kiesés minimális, és nagyon messze van az Index 150 milliárdjától.

Az Index válasza: Az alapvető élelmiszerek körét a KSH ma nem definiálja Magyarországon. Ezek meghatározása persze történhet önkényesen, de jelenleg kiindulási alapként leginkább az egykori háromkulcsos áfarendszer szolgálhat, melyben az élelmiszerek széles, szinte teljes köre a kedvezményes kulcs alá tartozott. Nemcsak a kenyér, tejtermékek, húsfélék, zöldségek, gyümölcsök, hanem mint ételízesítő, a legegyszerűbb és bizony a dijoni mustár is, de kapaszkodjanak meg, még a tengeri herkentyűk is. (Egy nagyjából teljes listát itt láthatnak). Nem tartoztak a kedvezményes kulcs alá például a szeszes italok, üdítők, kakaók, kávék. Megjegyezzük: az egyes termékkörökön belüli differenciálás komoly jogi kérdéseket is felvethet, tehát az a helyzet, ha a jogalkotó úgy döntene, hogy az olcsó mustár kedvezményes, a luxusmustár (na de melyik az?) a normál áfakulcs alá tartozik. (Az azonos hazai és import termékek közötti különbségtételt pedig az EU tiltja).

A forgalmi arányokra tekintettel, illetve az alapvető élelmiszerek körének definiálatlansága miatt mi valóban a teljes élelmiszerkörrel számoltunk, de lehet hogy túl finoman. A Pénzügyminisztériumot ma megkerestük az áfaügyben. A tárca úgy tájékoztatott minket, hogy noha saját táblázatukban "élelmiszerek" áfakulcsát említik, de ők az MDF csomagját árazták be, tehát az "alapvető" élelmiszerek alacsonyabb áfakulcsba való sorolására írták a 150 milliárd forintos bevételkiesést.

8. Az Index tévedése: "Azon már fenn sem akadunk, hogy itt valószínűleg a tőzsdei árfolyamnyereségre is gondolt a párt, nemcsak a céges üzletrészek eladása kapcsán jelentkező bevételekre, bár ezt nem jelezte."

Az MDF állítása: Az adóprogram vonatkozó részében szerepel a "tőkepiac" kifejezés. Sajnos, az Index újságírója a tőzsdét nem tekinti a tőkepiac részének, nyilván ezért írta, amit írt.

Az Index válasza: Az MDF programjában csak "árfolyamnyereség-adóról" ír, bár valóban megemlíti, hogy "a magyar pénzügyi kultúra fejlesztése, a tőkepiac növekedése alapvető nemzetgazdasági érdek..." Éppen ezért éltünk az ezek szerint jogos feltételezéssel. A program azonban rosszul fogalmaz. Az adótörvényben ugyanis külön szerepel árfolyamnyereség adó és tőzsdei árfolyamnyereség adó, két külön fogalomról van szó. Előbbi a céges üzletrészek és a nem OECD-tőzsdéken forgalmazott részvények eladásakor jöhet szóba, míg a tőzsdei árfolyamnyereséget a magyar, szlovák, amerikai, francia, stb, röviden, a fejlett, OECD-országok tőzsdéin jegyzett részvények értékesítésénél elért nyereség után kell fizetni.

A párt tegnapi cikkünk két állítását már közleményében elismerte:

+1. Az Index igazsága: "Az MDF programjának hosszú szöveges részében egy betű nincs a szolidaritási adónak becézett vállalati különadó eltörléséről.". Való igaz. A sajtóanyagból véletlenül kimaradt az erre vonatkozó bekezdés. Idézzük akkor a szöveget: "Az értelmetlen kisadók mellett meg kell szüntetni a szolidaritási adót, vagy pontosabb nevén "koalíciós adót". Azért, mert az nem más, mint az elmúlt 6 év elhibázott gazdaság- és költségvetési politikája miatti büntetőadó - erkölcstelen és antiszolidáris."

+2 Az Index igazsága: "A munkáltatói egészségbiztosítási járulék 7 százalékpontos csökkentését szeretnék, szintén 2010-től. De tessék megkapaszkodni: ma a munkáltatói egészségbiztosítási járulék 5 százalékos." Ez is igaz. Természetesen a munkaadói tb-járulék 7 százalékpontos csökkentését javasolja az MDF.

Az Index továbbra is fenntartja a tegnapi cikkét, az abban tükröződő álláspontját, a cikk megállapításait.