Könnyebb lesz kirúgni a főnököket

A vezetői megbízás a továbbiakban csak azokra vonatkozik, akik a munkaidejük kisebb részét töltik menedzseri feladatokkal, például a tanszékvezető egyetemi tanár vagy az osztályvezető főorvos - magyarázta Horváth István. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályvezetője jelezte, változik majd például az önálló vezetői munkakörbe kinevezettek javadalmazása, így az intézményigazgatók havi garantált illetménye is.

Itt ugyanis januártól az irányított szervezet méretétől, a pozícióval járó felelősség mértékétől és az elvégzett feladatok összetettségétől függ majd, ki mekkora garantált havi jövedelemre számíthat. Míg az ezer vagy annál több főt foglalkoztató, átlagosnál bonyolultabb feladatokat ellátó költségvetési szerv első számú irányítójának illetménye minősül majd száz százaléknak, addig az ennél lényegesen kisebb, ötven főnél kevesebbet alkalmazó szervezet vezetője, például egy kisebb vidéki iskola igazgatója, ennek az 57 százalékát kaphatja.

Több pozíciót, így például az egészségügyi intézmények vezetőit nem "védi" tovább a közalkalmazotti törvény. Az olyan pozíciókban, amely nem különbözik sokban a versenyszféra azonos munkaköreitől, jellemzőbb lesz, hogy menedzserszerződéssel, a munka törvénykönyve hatálya alá tartozva foglalkoztatnak majd a közszféra foglalkoztatói. Így az adott pozícióban dolgozók felelőssége, számonkérhetősége nagyobb lesz, sőt könnyebben elbocsáthatók is lesznek. A törvénytervezet egyelőre tárcaközi egyeztetésen van, a lap úgy tudja, hamarosan a kormány elé kerülhet.

Szeptembertől életbe lépett egy humánus változtatás, amelyet januárban tovább pontosít a közalkalmazotti törvény. Ha valamelyik szervezetnél létszámcsökkentésre kerül sor, és párhuzamos munkakörök megszüntetése miatt is küldenének el közalkalmazottat, ám például két azonos posztot ellátó kolléga megállapodik, hogy megosztják egymással a munkaidőt és az elvégzendő feladatot, vagyis hajlandók részmunkaidőben dolgozni, akkor ezekből a pozíciókból ők nem bocsáthatók el.

Júliustól a közszférában is kötelező a próbaidő. Ennek mértéke a köztisztviselőknél maximum fél év, a közalkalmazottaknál legfeljebb négy hónap lehet. Januártól pontosítják a törvény azon szakaszán, amely arról rendelkezik, hogy áthelyezés vagy határozott idejű kinevezés esetén nincs szükség a próbaidő intézményére.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!