Lakások egymillióért

Alapvető változásokról a közelmúltban nem számolhatunk be a budapesti lakáspiacon. Erősödő kínálati verseny mellett a kereslet sem rossz, sőt a legtöbb ingatlanpiaci szakember optimistán látja a lakosság fogyasztási hajlandóságát. Ebben a piaci helyzetben a fejlesztőknek megnövekedett marketingköltségekkel kell számolniuk, s ezért előnybe kerülnek a nagyobb, tőkeerősebb fejlesztők. Az erősödő versenyben csökkent a fejlesztési volumen, több beruházó is nagy körültekintéssel kezd csak új projektekbe.

A fejlesztési oldalon feltétlenül újdonságot jelent az erős spanyol beruházók megjelenése. A spanyol beruházók apavetően előnybe részesítik a teljesen zöldmezős beruházásokat, a Fadesa csoport például a Csepel szigeten épít fel egy kisebb városrészt a tervek szerint. Nagy Balázs, a Palace Ingatlan Tanácsadó Kft tulajdonosa szerint mind a most megjelent spanyol, mind a már régóta jelen lévő izraeli fejlesztők nagyságrendekkel tőkeerősebbek mint a hazaiak. Az izraeli tulajdonosi érdekeltségbe tartozó cégeket gyors döntések, mély piacismeret és jelentős kockázatvállaló képesség jellemzi, míg az újonnan piacra lépő spanyol és ír cégeknél megfigyelhető a lassabb döntéshozási folyamat, a piac alapos felmérése.

Negyventől hatvanig

Az egyre több lehetőség közül válogatható vásárlók nem nagyon változtattak szokásaikon. Továbbra is a 41-60 négyzetméteres lakásokat keresik a leginkább. Nagygyörgy Tibor, az Otthon Centrum vezérigazgatója elmondta, hogy legutóbbi felmérésük szerint míg a pesti vevők fele 10-15 millió forint közötti értékben, a budaiaké 12-25 millió forint közötti értékben keres új építésű lakást.

A szakemberek kiemelték, hogy a korábbinál is fontosabbá vált az ingatlan elhelyezkedése. A VII., VIII., IX. kerület folyamatosan értékelődik fel, ám a belvárosi lakások nagyobb népszerűségéhez a környezet és a lakóházak minőségének jelentős javulására van szükség. Aradi Ferenc, az Autóker Holding Rt értékesítési igazgatója elmondta, hogy cégük a Gozsdu Udvar mellett több belvárosi ház felújítását és átalakítását tervezik a közeljövőben. Egyre többen költöznek el az agglomerációs településekből, elsősorban III. és XIII. kerületi lakóparkokba. Az árak érdemben nem változtak, ugyanakkor a Belváros tekintetében többen is lehetségesnek tartják az egymilliós árak elérését az elkövetkezendő 5-10 évben.

A 2005-ös évben összesen 261 milliárdnyi beruházás (12 300 eladott lakás) valósult meg a piacon, Nagygyörgy Tibor erre az évre 304 milliárdot vár. A jó minőségű, jó elhelyezkedésű és megfelelő marketing-kampánnyal megtámogatott lakóházakban a használatbavételi engedély megkapása előtt jellemzően a lakások 70-80 százalékát sikerül értékesíteni. Mindezek ellenére az OC 2006 végére mintegy 6,000 eladatlan lakást vár, amit elsősorban nem túl jól tervezett projektek okoznak a piacon. Ez a szám a 814 ezres fővárosi lakásállományhoz képest egyáltalán nem jelentős és előbb-utóbb felszívja majd a piac. Túlkínálattal potenciálisan a XIII. kerületnek kell majd számolnia.

Beák Attila, a Magyar Ingatlanszövetség alelnöke a használt lakásokról elmondta, hogy a piac nem mutat élénkülést, elsősorban azért, mert sokan nem hajlandóak egy bizonyos szint alatt eladni ingatlanjaikat. A magyar lakosság 92-95 százaléka saját tulajdonú lakásban él , ami nagyon nagy különbség a nyugat-európai 60-65 százalékhoz képest. Ezeknek az embereknek a lakás sokszor a legértékesebb vagyontárgyuk is egyben, így nem szívesen adják el egy alapvetően kínálat-orientált piacon. Ez a jelenség a használt lakások piacának passzivitása mellett a munkaerő mobilitásáért is felelős.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!