Míg az országosan kötelező minimálbér-emelésről, illetve -rendszerről még nem állapodott meg az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala, az építőipar reprezentatív érdekképviseletei a legkisebb bér 63 ezer forintra történő emeléséről írtak alá kollektív szerződést - jelentette az MTI.
Az építőiparban a szakképesítést, beosztást elismerő 20 fokozatú tarifarendszerben egyeztek meg a felek. A 63 ezer forint például a segédmunkások legkisebb keresete, a betanított munkásoknak legkevesebb 70 wzwe, a szakmunkásoknak 80 ezer, a mester szakmunkásoknak 100 ezer forint jár. Korábbi információink szerint egy építőipari cégvezető alapbére legalább havi 220 ezer forint lesz januártól. Az aláíró szakszervezetek 145 ezer dolgozót képviselnek, a friss kollektív szerződés kiterjesztve az ágazat 309 ezer dolgozójára határoz majd meg munkajogi, bérezési feltételeket. Jelenleg mintegy 100 ezren dolgoznak feketén az ágazatban. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter közölte: egyetért a mielőbbi kiterjesztéssel. Kiterjesztés esetén fél éves átmenetet biztosítanának a reprezentatív munkaadói érdekképviseletekhez nem tartozó munkáltatóknak, azaz június 1-jétől kellene alkalmazniuk kötelező jelleggel a kollektív szerződésben foglaltakat az egész ágazatban.
Mint arról a Napi Gazdaság mai számában beszámolt, a szerződés meghatározza mindazokat a feltételeket és fogalmakat, amelyek az ágazatban ma gondot okoznak. Így például rendezi az idénymunka fogalomkörét, az idénymunkarend meghatározását, a változó munkahellyel, a munkaidő éves keretben történő meghatározásával kapcsolatos kérdéseket, a túlóra mértékének lehetséges növelését, valamit a szabadság rugalmasabb kiadását. Az aláíró felek kinyilvánítják, hogy fellépnek az illegális, illetve a szerződés nélküli munkavégzéssel és foglalkoztatással szemben országos és helyi szinten.
Szakértői becslések szerint amennyiben az építőipari "kifehérítés" érdemben megvalósul, az elsősorban vidéken, a házilagos építkezéseket drágíthatja, akár 20-25 százalékkal is. A GKI Rt. idén szeptemberi felmérése szerint az építőipar egyéb területein a foglalkoztatás teljes legalizálása - amennyiben az maradéktalanul megjelenik az értékesítési árakban - 2-5 százalékos költségnövekedést okozhat.