Rendkívül nagy mértékben romlottak a magyar cégek üzleti helyzetét és jövedelmezőségét tükröző mutatók, és ugyanilyen pesszimizmust jeleznek a vállalkozások jövőre vonatkozó várakozásai az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) legutóbbi kutatásának eredményei szerint.
A konjunktúramutató minden részeleménél – a termelési szintet, a jelenlegi és a várható jövedelmezőséget, a rendelésállományt és a beruházási aktivitást jelzők esetén – csökkenést tapasztaltak – közölte Tóth István János kutatásvezető. Mind a belföldi értékesítésre, mind az exportra vonatkozó kilátások romlottak az elmúlt évhez képest, és a cégek a jövőben sem számítanak érdemi javulásra.
Nemcsak a kis és közepes, hanem a nagy, döntően külföldi tulajdonban lévő, illetve exportra termelő társaságok várakozásai is romlottak. A bizonytalansági mutató értéke 1998 óta a legmagasabb. Ez azt jelzi, hogy tovább nőtt a rövid távú kilátásokat érintő bizonytalanság a magyar cégek körében.
Az ipar helyzete még mindig kedvezőnek tekinthető, de a felmérés adatai a termelés növekedési ütemének lanyhulására utalnak. Erőteljes romlás érzékelhető viszont az idegenforgalomban, a szállításnál és az egyéb szolgáltatások területén.
A konjunktúramutató értéke továbbra is az exportáló cégek körében a legmagasabb, de az is megfigyelhető, hogy a belföldi piac érzékelhető visszaesését az exportáló vállalatok viszonylag kedvezőbb konjunkturális helyzete egyre kevésbé tudja ellensúlyozni. Tóth István János szerint okkal lehet félni attól is, hogy a német konjunktúra gyengülésének kedvezőtlen hatásai hamar megjelennek a magyar gazdaságban.
Parragh László, az MKIK elnöke szerint a felmérés adatai is arra figyelmeztetnek, hogy ösztönözni kellene a gazdaság növekedését. Ellenkező esetben arra lehet számítani, hogy tovább csökken a versenyképességünk, és egyre kevesebb működő tőke áramlik az országba.