A Malév privatizációjakor létrehozott és állami tulajdonban lévő Malév Vagyonkezelő Kft-hez kerültek a légitársaság egyes vagyonelemei, közöttük a Malév márkanév, egy Boeing 767-200-as repülőgép, valamint a Százhalombatta és a ferihegyi repülőtér között húzódó kerozin szállítóvezetéknek a repülőtér határán kívül eső szakasza. A légitársaság, a privatizációs szerződés szerint, bérleti díjat fizet a vagyonelemekért a Malév Vagyonkezelő Kft.-nek, amely a légitársaság MFB-vel szemben fennálló hitelét törleszti.
Száraz Gábor beszámolt arról is: a Malév már 2,2 millió eurós hátralékot halmozott fel a vagyonkezelővel szemben. Mivel a Malév Vagyonkezelő állami tulajdonban van, ha nem törleszti az MFB-hitelt, késedelmi kamatot kell fizetnie. A többletteher elkerülése érdekében juttatott 2,2 millió euró tulajdonosi kölcsönt a Malév Vagyonkezelőnek az MNV, az erre a célra elkülönített keretéből. Ezt akkor fizeti vissza az MNV-nek a Malév Vagyonkezelő, ha a légitársaság kiegyenlíti számláját.
Ugyancsak a felhalmozott tartozás fejében a Budapest Airport Zrt-hez került a Malév Lufthansa Technik Kft-ben meglévő, 15 százalékos tulajdonrésze. Ez azonban Németh Krisztina, a Malév szóvivője szerint nem okoz változást a légitársaság üzletmenetében.
A légitársaság tőkerendezéséről a január 27-re összehívott közgyűlésen döntenek. A Malév legutóbbi rendkívüli közgyűlésén visszahívták az igazgatóságából Borisz Abramovicsot, az igazgatóság elnökét és Alexander Abramovics igazgatósági tagot, a tulajdonos AirBridge Zrt. javaslatára, egyben a tulajdonosok felkérték a légitársaság igazgatóságát, hogy vizsgálja meg a tőkerendezés lehetséges módjait, egyebek mellett a tőkeleszállítás és a tőkeemelés lehetőségeit.
Sajtóértesülések szerint a légitársaság üzemeltetését az orosz Aeroflot veszi majd át, de marad kisebbségi tulajdonos. Ezzel a konstrukcióval - az Aeroflot kisebbségi tulajdona mellett - nem kerül veszélybe a Malév státusza és uniós légihasználati licensze.