Gyurcsány miatt eltűnt 88 milliárd forint

2007.05.17. 07:31
A jegybank által közzétett első negyedéves adatok szerint a háztartások a nehezedő körülményeket hitelfelvétellel, esetenként befektetéseik csökkentésével reagálták le. A családok vagyona összességében 88 milliárd forinttal csökkent. Több pénzt viszünk viszont tőzsdére.

Az idei első negyedévben a háztartások a nehezedő körülményekre hitelfelvétellel, esetenként befektetéseik csökkentésével reagáltak – következtethetjük ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett adataiból. Az idei első három hónapban a lakossági megtakarítások reálértéken csökkentek, miközben a hitelfelvételi tranzakciók értéke megközelítette a 150 milliárd forintot.

Gyengébb forinttal még rosszabb lenne

Ilyen körülmények között aligha meglepő, hogy a háztartások vagyona az inflációt is figyelembe véve több mint 88 milliárd forintot veszített értékéből. Az összkép a jelenleginél is sokkal kedvezőtlenebb lenne, ha nem erősödött volna a forint, és nem száguld a tőzsde. Az átértékelődésnek köszönhetően ugyanis a lakosság pozíciója több mint 180 milliárd forinttal javult. Az árfolyamhatás persze azért is ilyen jelentős, mert a magánpénzügyekben mind nagyobb teret nyer a deviza.

Az első negyedévi hitelfelvétel teljes egészében devizában történt, a forintkölcsönök esetében ugyanis a tranzakció összege negatív volt (visszafizették, illetve devizára váltották ezeket a tartozásokat). Kísértetiesen hasonló jelenséget tapasztalhatunk most a bankbetéteknél is. Míg ugyanis a forinttranzakciók mínusz 2,5 milliárd forintot tettek ki, devizabetétben 72,5 milliárd forintnak megfelelő értéket helyeztek el.

A devizába (jellemzően euróba, illetve dollárba) fektetők számára – szemben a svájci frankban eladósodókkal – kedvezőtlenül alakultak az árfolyamok, így ők most közel húszmilliárdot buktak ezeken a megtakarításokon.

Megyünk a tőzsdére

A legfrissebb számok különlegessége még, hogy a háztartások rég nem tapasztalt mennyiségben vásároltak részvényeket. Ezeknek a tranzakcióknak az értéke közel 30 milliárd forint volt, az átértékelődés viszont a részvénytulajdonosoknak 127 milliárdot hozott a konyhára.

A sok rossz mellett az is jó hírnek számíthat, hogy a félretett forintok többsége öngondoskodásra ment, az úgynevezett biztosítástechnikai tartalékokat (ide tartoznak a nyugdíjpénztári megtakarítások is) a háztartások 164 milliárd forinttal növelték.