Az alapozó makroökonómia-tankönyvek a transzmissziós mechanizmus bemutatásakor a pénz mennyiségének alakulására helyezik a hangsúlyt, amelyet a jegybank a monetáris bázis befolyásolásával tud irányítani.
Ezzel ellentétben a modern jegybankok transzmissziós mechanizmusról alkotott képe jóval összetettebb, és többségük operatív célja valamilyen rövid lejáratú kamatláb meghatározása. A pénzmennyiség fogalmáról, annak a gazdaság különböző területeire gyakorolt hatásairól válaszol a Portfolio.hu fórumában Komáromi András elemző, az MNB közgazdasági és monetáris politikai szakértője. Az olvasók itt tehetik fel kérdéseiket.
A fent jelzett körülmények között a mai gyakorlatban a bázispénz és a pénzmennyiségek egymásra gyakorolt hatásának iránya inkább fordított, azaz a gazdasági szereplők portfóliódöntéseinek eredménye csapódik le a jegybanki mérlegben, és határozza meg a monetáris bázis nagyságát.
Az elemzők amellett érvelnek, hogy az akadémiai szférában még mindig elterjedt nézettel szemben a monetáris bázist befolyásoló tényezők jó része a központi bank számára adottság. Ennek megfelelően az M0 (azaz a monetáris bázis, vagy más néven bázispénz) növekedési üteme nem hordoz közvetlen információt a jegybank szándékairól, illetve a várható inflációról.
A megnyitott fórum célja, hogy az MNB-szemlében felvetett kérdések kapcsán nyújtsanak további információkat az érdeklődőknek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
