Mennyire gazdag a magyar?

Magyarországon gyakorlatilag mindenki tisztában van azzal, hogy ennél rosszabb már nem is lehetne. A fizetések alacsonyak, minden drága, a karvalytőke kizsákmányolja a kisembert, létminimum, szociálisháló-szakadás. Látjuk, hogy mennyivel jobban élnek tőlünk nyugatra, a többi meg nem érdekes. Észre sem vesszük, hogy keletre, vagy délre sokkal többen vannak.

Kétszeres fizetés

Cikkünk első részében ezt a teóriát erősítettük, és kiderült, hogy mennyire csóró a magyar, német társához képest. Most közelebb utazunk, és keleti szomszédunk, Románia életkörülményeit vetjük össze a hazaival. Segítségül hívtuk erdélyi testvérlapunkat, a Transindexet, és összeszedtük, amit tudtunk.

A román statisztikai hivatal szerint a helyi nettó átlagbér 49 ezer forint volt ez év elején. Ugyanebben az időszakban Magyarországon közel kétszer ennyi, havi nettó 96500 forint volt az átlagkereset. Ezt a két összeget vesszük alapul az életkilátások vizsgálatához.

Ahogy korábbi cikkünkben is, úgy itt is két, egy fedél alatt és átlagkeresetből élő ember lehetőségeit vesszük végig, ami azt jeleni, hogy Magyarországon 193 ezer forintot, Romániában 98 ezret verhetünk el különböző célokra. Ebből a két keretből levonjuk a megélhetéshez szükséges költségeket, aztán jöhet a többi.

Meglepő kezdet

Az első trauma akkor ért bennünket, amikor a német-magyar cikkben már bevált vásárlói kosarat próbáltuk Romániára alkalmazni: az összeírt élelmiszerek és tisztítószerek ugyanis elvitték a két romániai átlagkereset 95 százalékát. Persze a kosár nem a minimális igényekre épített, de nem is a fényűzésről szólt: tartalmazott fejenként napi 15 deka narancsot (egy fonnyadtabb darab), 10 deka csirkemellet, sertéskarajt és ugyanennyi sajtot, napi másfél liter ásványvizet, cigarettát, alkoholt, tisztítószereket, mindenből átlagos mennyiséget.

Ahhoz hogy a román-magyar összehasonlításnak egyáltalán legyen értelme, lejjebb kellett adni az igényeket, ami már eleve feltételezi, hogy tőlünk keletebbre átlagfizetésből esetenként számunkra hétköznapi dolgok megvásárlása is gondot jelenthet. Persze a redukált mennyiség is bőven elég az életben maradáshoz.

Végül aztán maradt naponta 12 deka hús (csirke vagy karaj), 15 deka kenyér, egy szelet sonka és egy szelet sajt, 3 deci kóla, kevés gyümölcs, zöldség, tisztítószerek, kávé, négynaponta egy sör és heti egy doboz cigi.

A lista érdekessége, hogy nincs nagy különbség a két végösszeg között: amiért itthon 45 ezer forintot fizetünk, az Romániában 43600-ba kerül. Vannak persze különbségek, a cigaretta fele annyiba kerül, mint nálunk, olcsóbb a cukor, a kóla, a csirkemell és a paradicsom. Ugyanakkor keleti szomszédunk boltjaiban lényegesen drágább az alma, a sertéskaraj, a sajt, és a liszt.

Licitálnak

Ha levonjuk a költségeket, itthon 148 ezer, Romániában 54 ezer forint marad a kasszában, lehet beköltözni az albérletbe. Magyarországon egy másfél szobás lakás havi díja ötvenezer forintból oldható meg, ugyanez Romániában 25 ezer forint. A rezsire – ha nem számítunk mobilt, internetet vagy kábeltévét, aminek havidíja nagymértékben függ a használó igényeitől – itthon átlagosan harmincezer forint megy el, Romániában 13 ezer forint. Ha mindezt levonjuk, a magyar párnak 68 ezer forint marad havonta, a romániainak 16 ezer. Most már elkezdhetnek gyűjteni a lakás berendezésére.

Megnéztük az elektronikai termékek árait, és azt találtuk, hogy Romániában még a szokatlanul magas magyar árszintre is rá tudnak licitálni. Az a Whirpool márkájú mosógép, ami itthon 80 ezer forintba kerül, keleti szomszédunknál 96 ezerből vásárolható meg. Ez azt jelenti, hogy itthon egy hónapig és öt napig kell spórolnia az átlagpárocskának, odaát fél évig.

Egy LG dvd-lejátszó (DV8700) itthon húszezer forint, Romániában 31 ezer, ami azt jelenti, hogy alig kilenc nap alatt összejön itthon az ára, odaát közel két hónapig tart az ínséges időszak. Egy Panasonic videomagnót vizsgálva pedig kiderül, hogy míg Magyarországon 12 napig, Romániában hetven napig kell félretenni minden fillért.

Utazás, autó nélkül

Ha albérlet már van, meg mosógép is, jöhet az autó, stílszerűen: egy Dacia Logan. Itthon 1 millió 800 ezer forintba kerül az alapváltozat, Romániában másfélmillióból jön ki. Itthon két évig és két hónapig kell kuporgatni, odaát – ha a párocska ma elkezdene gyűjteni rá – 2012 decemberében már a fa alatt lehet az autó.

Ha teszünk egy ötszáz kilométeres kirándulást az országon belül, akkor nagyjából 35 literrel csökkentjük a világ kőolajtartalékait. Itthon 254 forintos benzinárral számolva 8890 forintból, Romániában 223 forintos benzin mellett 7805 forintból van meg a túra. Itthon négynaponta útnak indulhatnak kirándulni a fiatalok, odaát két hetente.

Ha már mindent megnéztünk a környéken, tegyük a Daciát a garázsba és induljunk útnak. Mondjuk Tunéziába, ötcsillagos szállodába, félpanzióval, repülővel, 8 nap, hét éjszaka, augusztusban, amikor biztos nem rontja el az eső a szabadságot. Nálunk ez 140 ezer forintba kerül, két főnek 280 ezer, odaát ugyanaz a szálloda, ugyanakkor 226 ezer forint. Ha a szabadon maradt pénzt nézzük, akkor Magyarországon négy hónap összespórolni ezt az utat két átlagjövedelemből, Romániában egy év és még két hónap.

Spóroljon, jól!

Előbb-utóbb azonban vége a gondtalan éveknek, muszáj lesz lakásra gyűjteni. Itthon egy újépítésű lakópark Budapest elfogadható részén négyzetméterenként 315 ezer forintba kerül. Egy negyven négyzetméteres lakás tehát nagyjából 13 millió forintból jön össze, ami itthon 15 év és kilenc hónap gyűjtést feltételez. Romániában egy hasonló lakás 8,75 millió forintba kerül, amit 45 év alatt lehet helyi átlagfizetésből összegyűjteni.

Néha persze be kell ülni kávézni. Nálunk 300 forint egy jobb helyen egy kapucsínó, odaát 170, ami azt jelenti, hogy míg itthon havi húsz munkanappal és napi nyolc óra munkával számolva másfél órát kell dolgozni a párocskának, Romániában 3 és fél órán keresztül kell melózni ugyanezért. Egy vacsora egy átlagos étteremben egy-egy korsó sörrel négyezer forintból jön ki Magyarországon, tehát kilenc órát kell dolgozni érte, Romániában háromezer forint ugyanez, ami majdnem egy teljes munkahetet jelent.

Ha újra nincs, ott a használt

Kiszámoltuk, hogy mennyit kell dolgoznia magyar és romániai hőseinknek ahhoz, hogy legyen lakásuk, autójuk és egy minimálisan felszerelt lakásuk (dvd, hűtő, videó). Nálunk 18 év után dőlhetnek először hátra a „fiatalok” (akkor vehetnek először széket ugyanis), Romániában 53 évig és nyolc hónapig kell gürizni ugyanezért.

Természetesen mindebből látszik, hogy sokaknak esélyük sincs Romániában arra, hogy lakásuk, autójuk, új berendezésük legyen. Mint azt kolozsvári kollégánktól megtudtuk, gyakori eset hogy egy kétszobás lakásba két fiatal, dolgozó, értelmiségi párocska költözik, így felezik a költségeket. Háztartási elektronikát, például hűtőt sokan használtat vesznek: a módosabbak kidobják a még működő hűtőket és vesznek egy újat részletre, így viszont fillérekért hozzá lehet jutni egy régebbi darabhoz.