A Mol veheti meg az INÁ-t

2003.07.16. 15:38
Horvátország elvetette az OMV utólag megnövelt ajánlatát, így a Molé lehet az állami kézben lévő INA olajipari vállalat 25 százaléka, mondják zágrábi illetékesek. Egy horvát lap szerint a Mol 505 millió dolláros ajánlatának a hátterében a Jukosz áll.
Horvátország elvetette az osztrák OMV olajipari konszern utolsó pillanatban megnövelt ajánlatát az INA felvásárlására, így a horvát olajipari vállalat 25 százalék plusz egy részvényét a MOL-nak adják el - közölték magukat megnevezni nem kívánó ipari források.

A privatizációs tanács a magyar céget javasolta

Az állami privatizációs tanács, amelyet Ivica Racan miniszterelnök vezet, az ajánlatok megnyitása után a Molt ajánlotta az INA, Horvátország legnagyobb állami vállalata stratégiai partnerérül. A Mol meglepően magas, 505 millió dolláros ajánlatot tett, amit szakértők úgy értékeltek, hogy ebben az INA magas stratégiai értéke jut kifejeződésre, sokkal inkább mint a vállalat piaci értéke.

OMV nem adta fel a versenyt és a múlt héten közölte, hogy mindent megtesz a szétszakadozott közép-európai olajpiac konszolidálása érdekében. Az osztrákok módosították az ajánlatukat, az azonban túl későn érkezett - mondják illetékese. "Ez egy utolsó, kétségbeesett kísérlet volt, ami aligha jön be" - közölte az ügylethez közelálló illetékes a Reuterssel egy nappal azelőtt, hogy a zágrábi kormány formálisan is a Mol nevezi meg vevőként.

Az osztrák üzleti és diplomáciai körök fokozták a zágrábi illetésekre gyakorolt nyomásukat, hogy változtassanak azon az elhatározáson, amely a MOL-t regionális piacvezető konszernné változtatja.

Már készülnek az aláírási ceremóniára

"Ugyan Horvátországban különös dolgok szoktak történni, minden elképzelhető, de Racan kormányfő már kapcsolatba lépett a vezető magyar tisztségviselőkkel az aláírási ceremónia előkészítése érdekében" - közölte a horvát illetékes, aki ezek után csaknem biztosra veszi, hogy csütörtökön a kormányülésen jóváhagyják az INA MOL-nak történő eladását.

Az ügylet révén a MOL bővítheti nyersolaj és feldolgozott termék importját, hozzájut az adriai kikötőkhöz, az export helyszínekhez és ugródeszkát szerez az eladáshoz a balkáni térség további országai felé, amelyek ugyan fejletlenek, de gyors növekedési potenciállal rendelkeznek.

A MOL gyakorlatilag irányító szerephez jut az INA-ban, mivel vétőjogot szerez, tehát a cég stratégiai, vagy pénzügyi döntéseit ellenőrizheti. A másik oldalon viszont meg kell tartania az INA 16 ezer dolgozóját a következő három évben és mintegy 400 millió dollárt kell beruháznia, hogy EU szintre hozza fel az INA két elavult finomítóját.

A MOL az INA és a szlovák Slovnaft finomító révén Közép-Európa olajpiacán vezető szerephez jut és közel kerül stratégiai célja megvalósításához, hogy a Balti-tengertől az Adriáig terjedő integrált üzletet építsen ki. Tavaly az INA 1,34 millió tonna nyersolajat és 1,8 milliárd köbméter földgázt termelt, finomítói pedig 5,03 millió tonna petrolkémiai terméket állítottak elő, durván a felét a MOL kibocsátásának.

A Jukosz áll a Mol mögött?

Horvát politikai értékelések szerint a Mol Rt-nek az INA horvát kőolaj- és földgáz-ipari vállalat egy részvénnyel több mint negyed része megvételére tett 505 millió dolláros magas vételárajánlata mögött a Jukosz orosz konszern áll - írta e heti számában a Nacional című zágrábi hírmagazin. A horvát hetilap a Jukosz belekeveredésének egyik jelét abban látta, hogy állítása szerint a MOL-nak többek között az oroszokhoz közelálló Davor Stern volt horvát gazdasági miniszter, az INA volt vezérigazgatója lobbizott. Egy másikat pedig abban, hogy a MOL nemrég kötelezte magát, hogy olajszükségletei 80 százalékát éppen a Yukostól szerzi be.

A meglepően magas vételár-ajánlatot egy feltételezhetően olyan szélesebb körű stratégia részének tekintette Nacional, amelynek célja egyazon konszernbe tömöríteni a szlovák Slovnaftot, a magyar MOL-t, a horvát INA-t, valamint a román, a szlovén és a szerb olajvállalatot és azután e közép-európai konszernt drágán eladni egy nagy multinacionális társaságnak.