Nem szabadulhat a Mol a gázüzletágtól?

Az Európai Bíróság szerdán jóváhagyta az Európai Bizottság egy tavalyi döntését. Az a döntés megvétózta a portugál EDP-nek és az olasz ENI-nek a Gas de Portugal (GdP) megvételére vonatkozó terveit. A portugál Energias de Portugal energiavállalat és az olasz ENI villamosművek 1,2 milliárd euróért akarta megvenni GdP-t. A bíróságon az eljárás a vevők jogorvoslati kérelmére indult, amelyet a brüsszeli bizottsági döntéssel szemben terjesztettek be.

"Megfojtaná" a liberalizáció hatásait

Az EU-bizottság mint versenyfelügyelet tavaly azzal indokolta a felvásárlás megakadályozását, hogy Portugáliában "megfojtaná" az árampiac felszabadításának előnyös hatásait, ha az Energias de Portugal, az ország legnagyobb áramtermelője és -szolgáltatója, együtt az olasz ENI-vel, megvennék a Gas de Portugal gázműveket az állami többségű Galpenergia energiavállalattól. A Galpenergiában az EdP részesedése 14,5 százalékos, az ENI-é 33,3 százalékos.

Az Energias de Portugal ugyanakkor úgy vélte, hogy a felvásárlás nem erősítené monopóliumát Portugáliában, viszont valamennyi résztvevőt hozzásegítené, hogy nagyobb eséllyel versenyezzenek a javasolt, egységes ibériai-félszigeti árampiacon, amely nemsokára a legnagyobb európai azonnali piaccá válhat.

A tavalyi vétó három év óta az első eset volt, hogy az EU-bizottság elutasított egy vállalatfelvásárlási-egyesülési tervet. Korábban, különböző ügyekben, a bizottság három vétóját nem hagyta jóvá az Európai Bíróság.

Az ügy szakmai hatását a Concorde elemzése nem tudja felbecsülni, azonban a Mollal kapcsolatos befektetői hangulatra jelentős negatív hatással lehet. Történhet mindez annak ellenére, hogy szakmai vélemények szerint az EU-nak csak a gáz szállításával foglalkozó üzletág eladásával kapcsolatban vannak kifogásai, miközben a sokkal kritikusabb nagykereskedelem eladásával nincsenek.

Sok lesz az E.ON-ból?

A Reuters hétfői, "az ügyet jól ismerő forrásra" hivatkozó jelentése szerint az Európai Bizottság még a héten megküldi kifogásait az E.ON-nak a magyar gázüzletággal kapcsolatban. A hírügynökség hivatalosan nem kommentált értesülése szerint a bizottság úgy látja, hogy a Mol gázüzletágának E.ON-nak való eladása sértené a magyarországi áram- és gázpiaci versenyt. Ismeretes, hogy az E.On Hungária Rt.-hez tartozik az E.ON Édász, az E.ON Dédász és az E.ON Titász, és további 16 kisebb erőmű, fűtőmű és szolgáltató társaság Magyarországon. A cég 1995-ben jelent meg a magyar piacon.

A bizottság júliusban kezdte meg a tervezett tranzakció vizsgálatát - a végleges döntés határideje november 29-e. A Mol és az E.ON Ruhrgas International közel egy éve jelentette be, hogy kötelező érvényű szerződéseket írtak alá gázüzletág egy részének adásvételéről és a kapcsolódó opciókról. Az orosz Gazprom nyomást gyakorol az E.On-ra, hogy részesülhessen az ügyletből.

A Magyar Energia Hivatal június végén jelentette be, hogy engedélyezte a Mol gázüzletága egy részének eladását az E.ON Ruhrgas Internationalnak. Azonban a Gazdasági Versenyhivatal június végén maga is részletes vizsgálatra tett javaslatot az Európai Bizottságnak, jelezvén: "a kérelmezett összefonódás egyes elemei a fúzió tényével szükségszerűen együtt járó versenykorlátozásokat meghaladóan, így jelentősen korlátozzák a versenyt, ezáltal ellentétesek a fúziós rendelet hatékony verseny védelmére vonatkozó elvárásaival".

Esett a Mol

A hírt megsínylette az olajtársaság papírjainak tőzsdei árfolyama. A Mol-részvényekkel délelőtt még 23 500 forint fölött is kereskedtek, a hír bejelentését követően az árfolyam 22 900 forint körüli szintre csökkent. Az olajpapírok végül 23 050 forinton, a keddinél 1,2 százalékkal olcsóbban zárták a kereskedést.