Vihetnék a Molt, de nem fogják

2007.06.19. 09:55
Mértékadó külföldi befektetési bankok elemzőinek véleményét kérdezte a Portfolio.hu a Mollal, illetve a Rahimkulov-részesedés gyarapodásával kapcsolatban. A szakértők eltérően ítélik meg az orosz olajcégek érdeklődését, ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az OMV a közeljövőben várhatóan nem vásárol Mol-papírokat. Stratégiai partnerséget azonban reálisak tartanak az elemzők.

Alex Brooks, a UBS elemzője szerint a Mol részvényei igen olcsónak számítanak az európai szektortársakhoz viszonyítva, és kiemelkedően jó a vállalat cash-flow-termelő képessége is. Az elemzőnek azonban nincs tudomása arról, hogy bárki is érdeklődne az orosz vállalatok közül a Mol iránt. Az egyetlen szóba jöhető felvásárló a Lukoil lehetne, mivel köztudottan élénken érdeklődik a kelet-európai finomítói tevékenység iránt. De az elmúlt időszakban többször is hangsúlyozták a Lukoilnál, hogy az árak túl magasak. Mi több, a Lukoil véleménye szerint középtávon szűkülni fog az árrés az Ural és a Brent típusú kőolaj világpiaci ára között, ami szintén fontos faktor a Mol jövedelemtermelő képességét tekintve. Ez negatívan befolyásolhatja egy felvásárlás megtérülését.

Nem érdekes a Mol

Alex Brooks nem osztja a Lukoil elemzőinek véleményét, sőt úgy gondolja, ezek az állítások inkább azt jelzik, a cég jelenleg nem érdeklődik a Mol iránt. A többi orosz óriást tekintve a Gazprom egy felvásárlás végrahajtásával nem tudná tartani a stratégiájában előirányzott befektetési-pénzügyi mutatókat. Ami a többi orosz vállalatot illeti, a Rosznyefty és a Szurgutnyeftyegaz is kijelentette, Oroszországon belül kívánnak maradni. Van két fontos dolog a Mol tulajdonosi struktúrájával kapcsolatban: a részvények 23 százaléka a menedzsment kezében van, míg a többi részvényes együttes szavazati joga a részvényszámra vetítve nem haladja meg a 10 százalékot. Ez a két tényező technikailag ellehetetleníti egy potenciális felvásárló ajánlatételét.

A Portfolio egy másik nagy befektetési bank szakértőjét is megkérdezte, aki neve elhallgatását kérte. A szakértő úgy tudja, Rahimkulov nemcsak a Molban vásárolt tulajdonrészt a magyar vállalatok közül. Szerinte a részvényvásárlások Rahimkulov részéről pénzügyi jellegűek, és nem áll mögöttük stratégiai megfontolás. Tény, hogy Rahimkulov hídként is szolgálhat az orosz stratégiai tőke, valamint a magyar befektetési lehetőségek között.

A szakértő szerint elképzelhető, hogy egy orosz cég (Gazprom, Lukoil, kevésbé valószínűen a Rosznyefty és más cégek), fizetségképpen a Mol oroszországi terjeszkedéséért az upstream divízióban, nagyobb részesedést szerezzen a magyar olajtársaságban. A terjeszkedés irányától függően, legyen az olaj vagy gáz, a potenciális orosz vállalatok közül a Gazprom, illetve a Lukoil is szóba jöhet. A megkérdezett kétli, hogy az oroszok irányítást szereznének a Molban, valószínűbb egy 50 százaléknál alacsonyabb, de jelentős kisebbségi részesedés megszerzése.

Stratégiai partnerek

Az sem valószínű, hogy az OMV növelné részesedését a Molban, nem is jelezte ez irányú szándékát - mondta Alex Brooks. Az OMV részesedésének további növelése nem biztosítana nagyobb szavazati erőt a Molon belül az osztrák cég számára. Ugyanezen a véleményen van a másik szakértő is. Emlékeztetett, az OMV menedzsmentje cáfolja, hogy növelné meglévő részesedéseit. Amíg a 10 százalékos szavazati korlát létezik, nincs értelme annak, hogy az OMV tovább növelje a Molban lévő pakettjét.

Mindkét szakértő szerint elképzelhető stratégiai partnerség. Alex Brooks hozzátette, a Mol hivatalosan is bejelentette, hogy stratégiai szövetséget kötött a Gazprommal. Emellett évekig terítéken volt egy esetleges OMV-Mol szövetség, ám ez nem valósul meg. Erre azért van szükség, mert a Mol kis szereplő egy hatalmas piacon, és bár számos területen van kedvező piac előnye és lehetősége - például a szlovák és a magyar downstream üzletág tekintetében -, azért ezek nem túl kimagaslóak a globális versenytársakat tekintve. A stratégiai szövetség jól bevált út a kisebb vállalatok számára, hogy ellensúlyozzák a méretből eredő hátrányokat - nyilatkozta Alex Brooks.

Hasonlóan gondolja a másik szakértő is. Szerinte sokkal kevesebb növekedési lehetősége van a finomítóknak a közép-kelet-európai régióban most, mint pár évvel ezelőtt. A még fennálló lehetőségek között van a meglévő vállalatok konszolidációja, a downstream üzletág bővítése Törökországban (egyre több az érdeklődő) és a FÁK-államokban (itt hiányoznak a független szereplők), valamint az upstream divízió kiterjesztése. Ez utóbbi új kapcsolatokat igényel.