Nem akar osztrákká válni a Mol

2007.07.10. 15:09
A Molt meglepetésként érte az OMV akciója, de a saját részvények vásárlását ettől függetlenül kezdte meg. A teljes körű együttműködés vagy fúzió nem szolgálná a vállalat hatékonyságát, a Molnak ma szinte minden mérőszáma jobb, mint az OMV-nek - emelték ki a társaság vezetői, akik szerint az államnak kötelessége felemelni a szavát a hazai fogyasztók ellátásában meghatározó szerepet játszó, stratégiai vállalat nem kívánt tulajdonosi átrendeződése ellen.

A Mol kitart eddig is eredményesnek bizonyult stratégiája mellett, amelynek piaci értékelése is pozitív – hangsúlyozták a társaság vezetői keddi tájékoztatójukon, kiemelve: az OMV-fúzió, az osztrákok felvásárlási kísérletének sikere nem növelné a két vállalat hatékonyságát és nem szolgálná a versenyt, hiszen a régióban több piacon akár teljes lefedettséget érnének el egyes szegmensekben. Veres János pénzügyminiszter reggeli nyilatkozatával, amely szerint két egyenragú fél esetében nincs akadálya a fúziónak, megjegyezték: az osztrákok eddigi lépései nem a fúzió, hanem a felvásárlás irányába mutattak.

Nagyon jönne az OMV
Az OMV fenntartja tárgyalási szándékat a Mollal, miután az osztrák vállalat szerint a régióban előbb-utóbb bekövetkező konszolidációs hullámra a két cégnek a közös készülés az egyetlen racionális lehetősége – reagált az osztrák olajcég a Mol-vezetők elutasítására. Az OMV szerint a két cég együttműködése a szinergiák kihasználásával értéknövelő lenne a részvényesek számára, növelné a fogyasztók ellátásbiztonságát és jobb lehetőségeket biztosítana a munkavállalóknak. A cég szóvivője, Thomas Huemer elmondta, az OMV a legnagyobb olajcég a régióban, mind piaci kapitalizációját, mind finomítói kapacitását, mind kúthálózatát tekintve, és 18,6 százalékos pakettjével a legnagyobb egy kézben levő Mol-részvénycsomagot birtokolja.

Mit ért az OMV konszolidáción? – tette fel a kérdést Mosonyi György vezérigazgató. Szerinte a Mol válasza a vállalat eddigi eredményei alapján egyértelmű, olyan felvásárlásokat eszközöltek, olyan partneri együttműködéseket alakítottak, amelyek növelték a cég hatékonyságát, nyereségességét. A vezetők álláspontja szerint ezt a célt szolgálja jelenleg érvényes, 2010-ig tartó stratégiájuk is, amelyet, mint Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató fogalmazott, blokkolni akarnak az osztrákok. Ugyanakkor a Mol szerint a magyar vállalatnak nem jelentene hatékonyságbeli előrelépést az OMV-együttműködés, tekintve, hogy a hazai cég az árbevételt leszámítva minden mutatójában jobb, mint osztrák konkurense. A cégvezetők egyebek között a százhalombattai és a pozsonyi finomítót hozták példaként, a két Mol-üzem iparági szakértők szerint is a leghatékonyabb Európában, de jelezték, bár a kitermelés volumenét tekintve az osztrákok erősebbek, öreg területei ellenére a Mol ezen a téren is nagyobb profitot tud felmutatni barrelenként.

Az állami tulajdon nem jó

Az OMV-ben ráadásul meghatározó állami tulajdon van, amelyet a piacon nem néznek jó szemmel, és nehézséget okoz az akvizícióknál – jelezték a Mol vezetői, akik szerint ma már egyébként is jellemzőbb, hogy nem felvásárlásokat, hanem olyan együttműködést keresnek a zömmel állami eladók, amelynek eredményeként valamekkora állami kontroll fennmarad az adott vállalatban.

Az Index kérdésére, hogy ebben az esetben a magyar kormány szóbeli beavatkozása, a Mol nemzeti vállalatként való megjelenítése, avagy az állam MFB-n keresztül nyújtott segítő keze a későbbiekben nem lesz-e kontraproduktív a vállalat terjeszkedései során, a társaság vezetői nemmel feleltek. Azt mondták, a Mol meghatározó szerepet játszik az üzemanyag- és a gázellátásban, ezért minden kormánynak nemcsak lehetősége, de kötelezettsége is állást foglalnia.

Az INA kell

A horvát kormány miden eddigi lépése az ottani privatizációs törvénynek megfelelő volt, ha ez továbbra is így lesz, ahogy a Mol várja, sor kerülhet a Mol jelenlegi 25 százalékos tulajdonrészének növelésére, szögezték le a társaság vezetői az Index felvetésére, hogy a fentiek alapján nem tűnik-e a korábbinál kétségesebbnek az INA felvásárlása.

A Mol stratégiájába foglalt növekedésben meghatározó szerepe van INA-nak, ám Hernádi Zsolt úgy fogalmazott, a kérdést akkor kellene vizsgálniuk, ha úgy látnák, a horvát kormány el akar térni a privatizációs törvényben foglaltaktól.

Meglepetés is meg nem is

Az OMV június 25-i bejelentése részben volt meglepetés a Mol számára, mondta Hernádi Zsolt, azonban részletekbe ezzel kapcsolatban nem bocsátkozott. Jelezte: az előző munkanapon, június 22-én pénteken bejelentett részvény-visszavásárlási akció az igazgatóságnak egy korábbi, ettől független döntése volt, amelyet éppen az tett szükségessé, hogy a befektetők ösztönözték a társaságot 1,5 milliárd dolláros készpénzvagyonának elköltésére. A vezérigazgató elmondta, az igazgatóság egy nem nyilvános határidőt is szabott arra, hogy amennyiben addig nem lesz olyan akvízicós lehetőség, amelynek során a részvényeket valamilyen formában felhasználják, bevonják azokat.

Azt, hogy a Mol felvásárlási célpont lehet, 2000 óta tudjuk, mondta el az elnök-vezérigazgató, felidézve: az OMV akkor úgy szerzett tízszázalékos tulajdonrészt a Molban, hogy az osztrák társaság még egy héttel saját bejelentése előtt is cáfolta, hogy ők vennék a vállalat részvényeit.