Ingadozás az olajszállításokban – Moszkva figyelmeztet?

A megszokott napi 18-19 ezer tonnánál kevesebb olaj érkezett Magyarországra szerdán és csütörtökön, miután az Oroszországból Ukrajnán át érkező csővezetékben akadozott a nyomás, időnként pedig teljesen leállt a szállítás – erősítették meg a Molnál az Index információját. Az ukrán fél technikai problémákkal indokolta a kiesést, hasonló eset valóban évente sokszor, akár 20-30 alkalommal is előadódik. Amennyiben a zavar komolyabb kiesést okoz vagy több napon át tart, a Mol minden esetben tájékoztatja a kormányzatot a fejleményekről, így történt ez most is. Azt, hogy a Mol jelezte a kormánynak a kiesést, Kóka János gazdasági miniszter is megerősítette az Indexnek.

Komolyabb mennyiség nem maradt el, szerdán és csütörtökön is mindössze néhány órán keresztül ingadozott a nyomás, illetve állt le a szállítás, ezért arra sem volt szükség, hogy a Mol tőzsdei bejelentést tegyen. A kiesett mennyiséget szerződés szerint várthatóan a következő napokban visszapótolják.

Forrásaink szerint, bár semmilyen konkrét tény nem támasztja alá, nem lehet elvetni azt a lehetőséget sem, hogy a zavar egyfajta figyelmeztetés Moszkva részéről, avagy finom dorgálás a Mol azon lépései miatt, amiket az elmúlt hetekben tett az OMV ellenséges felvásárlásnak minősített akciója ellen.

Noha az jelenleg szintén csak feltételezés, az elemzők többsége lehetőségként nem zárja ki, hogy oroszok állnak az OMV június 25-i váratlan bejelentése mögött, hogy az eddigi, egyébiránt ugyancsak előzetes bejelentés nélkül összevásárolt tíz százalékos részvénycsomagját újabb, 8,6 százalékos pakkal egészítette ki.

A Mol már a megelőző pénteken, akkor még saját tőkéjének optimalizációjára hivatkozva, megkezdte saját részvényei vásárlását, ezt azóta is folytatják. Így a menedzsment ellenőrzése, illetve a vezetést biztosan támogató részvények mennyiségét már 30 százalék fölé teszik – igaz a Mol közben lényegében több mint 200 milliárd forintos szabad tőkétől "szabadult meg" ily módon.

Az orosz figyelmeztetés lehetősége két dolog miatt merülhet fel: az egyik, hogy az OMV azután kezdett az ellenségesnek ugyan több elemző szerint sem minősíthető, de semmiképpen sem barátságos felvásárlásba, hogy Putyin orosz elnök számos üzletemberrel együtt bécsi látogatást tett, mely során több jelentős megállapodás is született. Az első vélemények rögtön a Gazpromot sejtették az OMV vásárlásai mögött, ugyanakkor az Index korábbi elemzése alapján a Lukoil például abban is érdekelt lehet, hogy az esetleg osztrák kézbe kerülő Molból a versenyhatóságok által szükségszerűen leválasztott részeket, így egy nagy finomítót is könnyen megvásárolhasson.

Másfelől az olajcsapot Moszkva korábban a volt szovjet-tagállamokkal folytatott politikai-gazdasági vitáiban többször is használta eszközként. Ezek közül az ukrán olaj-, illetve a belorusz gázvita Magyarországot is érintette, hiszen a tranzitországok büntetése miatt az ide irányuló szállításban is voltak fennakadások. Moszkvát sejtik ugyanakkor többen a 2006 január elején felrobbantott, Grúziát ellátó vezetékek elleni támadás mögött is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!