Gellért, Mercédesz
12 °C
16 °C

Mol–OTP ultimátum Bécsnek

2008.03.19. 07:43
Közös levélben fordult a Budapesti Értéktőzsde többségi tulajdonát képviselő osztrák szindikátushoz a két legnagyobb kapitalizációjú és forgalmú tőzsdecég, a Mol és az OTP első embere - értesült a Világgazdaság bécsi bankárkörökből.

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója és Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a magyar tőkepiac további hatékony fejlesztése érdekében azt kéri, hogy a két társaságot teljes jogú tagként vegyék be a konzorciumba - ezzel részt vehetnének a tőzsde hosszú távú stratégiájának alakításában.

Értesüléseik szerint elégedetlenséget szült ugyanis a BÉT többi tulajdonosának soraiban az, hogy a pesti tőzsde éves közgyűlési meghívója szerint a börze többségi részesedését tulajdonló osztrák szindikátus ismételten nem tűzte napirendre a BÉT saját részvényeinek tőzsdei bevezetésének kérdését, illetve bármi egyéb stratégiai előremutató határozati javaslatot. Pedig erre a Varsói Értéktőzsde (WSE) közelgő privatizációjának fényében a BÉT tulajdonosai közül sokan számítottak.

Az Mol-OTP közös levelének meglétét megerősítette Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese is, aki elmondta, hogy "nagyon erős kifejezés lenne2 az, ha a két nagyvállalat kérését ultimátumnak neveznénk, hiszen ők konstruktív választ várnak. A március elején elküldött levélre eddig illett volna válaszolni - hangsúlyozta Wolf László, aki hozzátette, hogy a magyar tőzsde forgalmának 70-80 százalékát adó OTP és Mol nagyon elégedetlen azzal a helyzettel, ami az elmúlt években kialakult: a magyar tőzsde fejlesztésére, a regionális együttműködésre irányuló kezdeményezéseket a szindikátus tagjai blokkolják, mások nem szólhatnak bele.

Wolf László szerint a Mollal együtt keresik a lehetőségeket arra, hogy beleszólást kapjanak a magyar börze jövőjének alakításába, de nincs szó arról, hogy tiltakozásként elhagyják a BÉT-et, minthogy arról sem, hogy kivásárolják a szindikátus tulajdonrészeit.

Áldott Zoltán, a Mol ügyvezető igazgatója is inkorrektnek nevezte azt, hogy az osztrák konzor-cium nem méltatta válaszra a két magyar céget, és kiemelte: "kísértetiesen hasonlít ez az eljárás ahhoz, amit az OMV kezdett a Mollal szemben, vagyis blokkolni akarja a versenytársat a régióban". A Mol nem szeretné növelni tulajdonrészét a BÉT-ben, a nemrég vásárolt két százalék körüli tulajdonrész szimbolikus volt, üzenet a piacnak arról, hogy bíznak a magyar börzében. A Mol igazgatója egyben aláhúzta, hogy az OTP-hez hasonlóan szeretnék, hogy a BÉT is erős pozíciókat építene ki a régióban, de ehhez hagyni is kellene a tőzsdét ter-veinek megvalósításában.

A Világgazdaság által megkérdezett elemzők, a tőkepiac prominensei szerint rendkívül kedvező fejlemény lenne, ha a szindikátus kiegészülne az OTP-vel és a Mollal, mert egészséges egyensúly alakulna ki a kibocsátók és a befektetési szolgáltatók között a döntéshozatalban és hangsúlyosabban vennék figyelembe a stratégiai döntésekben Magyarország érdekeit. Forrásaink szerint a bécsi szindikátus szorult helyzetbe került, s ez akár azzal is végződhet, hogy egyesek eladják részesedésüket a BÉT-ben.

Jaksity György, a legnagyobb független magyar brókercég, a Concorde ügyvezető igazgatója, volt tőzsdeelnök szerint a BÉT-nek már régen tőzsdére kellett volna mennie, hiszen mint mondja, akkor lehet hiteles az új társaságok parkettre csábításában, ha maga is megmérettetik a kereskedésben.

Bécsi hírforrásaink megerősítették, hogy Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök négyéves elnöksége alatt egy hatékony tőkepiaci érdekvédelmi szervezetté és erős politikai lobbitényezővé nőtte ki magát a BÉT, ám a szindikátus ismét felvetette lecserélésének kérdését, épp a hazai értékpapírpiac érdekeinek erőskezű képviselete miatt. Szalay-Berzeviczy Attila nem kívánta kommentálni a bécsi információkat.