Héják mennek a monetáris tanácsból

2008.01.25. 08:17
Az idén egy, jövőre két monetáris tanácstag mandátuma jár le, akik helyére már nem is kerül új jelölt. Kádár Tamás, illetve Kopits György és Oblath Gábor szavazatai nélkül már az idén is alacsonyabb lenne a kamat, távozásukkal megerősödhet a testület galambnak mondott szárnya.

A monetáris tanácstagok közül eddig az elnök Simor András, valamint Kopits György büszkélkedhet azzal, hogy minden alkalommal az ő szavazatával megegyező döntés született a havi kamatmeghatározó üléseken. Karvalits Ferenc alelnök - amikor jelen volt az ülésen - is a végső döntésnek megfelelően szavazott.

A legrosszabbul e tekintetben Bánfi Tamás szerepel, eddig egyetlen találatot jegyez, még a Simor-éra legelső üléséről. Egyöntetűen egyébként azon a márciusi ülésen szavazott csak a tanács, a kamatszint változatlanul hagyásával valószínűleg Simor jegybankelnöki bemutatkozását kívánták megkönnyíteni. Már-már lázadóként lehet tekinteni Bánfira, aki az ülések túlnyomó többségében csökkentett volna a kamaton, ha meg ilyen döntés született, akkor nagyobb mértékben vágott volna, mint a többiek.

Neményi Judit is csak az ülések felén képviselte a többségi álláspontot. Rajtuk kívül még Bihari Péter és Csáki Csaba került be a tanácsba 2005 márciusában, amit akkor több elemző is úgy értelmezett, hogy a kormány rajtuk keresztül akar nyomást gyakorolni a monetáris döntésekre - ami a kamat gyors ütemű mérséklését jelentette volna. Az tény, hogy ők az élbolyba tartoznak a kamatcsökkentési javaslatok számát tekintve.

A hatályos jegybanktörvény értelmében a monetáris tanács legfeljebb héttagú lehet - most tizenketten vannak a testületben, ám emiatt senkit nem fosztanak meg a mandátumától, de a távozók helyére nem kerülnek újak. Ez érdekes helyzetet teremthet, az idén például megszűnik annak a Kádár Bélának a tagsága, akire héjaként tekintenek a monetáris politikával foglalkozó szakemberek. Kádár mindössze egyszer tett ajánlást kamatcsökkentésre március óta.

Jövőre további két tag, Kopits György és Oblath Gábor is befejezi működését a tanácsban: előbbi 10/10-es mutatója azt mutatja, hogy óvatosan bánt a kamatcsökkentés lehetőségével, míg Oblath kétszer is csökkentett volna, amikor a tanács többsége nem. Ha nélkülük vizsgáljuk a kamatdöntéseket, augusztusban tartás helyett már 25 bázisponttal csökkentett volna a tanács, szintúgy az októberi döntés is másként alakult volna. Ez persze teoretikus, mivel egy augusztusi kamatvágás más helyzetet teremtett volna, igaz, a szeptemberi tényleges kamatcsökkentés ekkorra már megszületett.