Távhőhöz kötik a miskolciakat?

"Miskolcon az elmúlt években számos ház levált a távhőről, és egyedileg oldotta meg fűtését, melegvízellátását. Ez volt a szándéka a mi társasházunknak is, azonban a miskolci önkormányzat környezetvédelmi okokra hivatkozva megtiltotta Miskolcon a távhőről való leválást, sőt a távhő igénybevételét kötelező szolgáltatásként írta elő a miskolci „panellakók” számára –" panaszkodik G. Ők annak idején már leszerződtek a kivitelezővel és a kazánok beszerzésénél tartottak, amikor le kellett állítaniuk a beruházást.

Leválási hullám: volt, de nincs

A városban az ezredfordulón valóságos leválási hullám indult el: míg 1996-ban még csak 20 lakás váltott a távhőről más fűtési módozatokra – jellemzően gázra –, addig 2000-ben már 120, 2001-ben 406 lakás hagyta ott a távhőt. A következő két évben még további 460 lakás vált le a távhőről, azt követően azonban már egy sem.

A városháza szerint ennek az az oka, hogy "ismereteink szerint a pénzügyminisztérium megtiltotta a lakáskasszáknak azt, hogy a távhőről történő leválást fűtés korszerűsítésnek minősítsék és azt kedvezményes hitellel és egyéb más módon támogassák. Ennek következtében megszűnt a leválások anyagi alapja". Legalábbis ezzel magyarázza Veres László szóvivő azt, hogy 2004-től már senki nem hagyta őt a távhőt.

Szigor van

A helyiek azonban mást mondanak, és G.-ék példája is mást bizonyít. A miskolciak azt kifogásolják, hogy a városban 2005 áprilisa óta hatályban van egy, a levegőtisztaság védelmét szolgáló, a távhőről való leválást szigorító rendelet. A törvény a leválás elé csak mennyiségi korlátot állít: egy teljes lakásszövetkezeti vagy társasházi épület az abban lévő összes lakástulajdonos négyötödének akaratával, míg egy-egy lakás az összes lakástulajdonos támogatásával válhat le a távhőről.

Miskolcon további két helyi rendelet is szabályozza távhőszolgáltatás igénybevételét. A város 2004-ben alkotott, többször módosított építési szabályzata azt írja elő: "az épületek fűtéséből származó levegőszennyezés növekedésének megakadályozása érdekében a távhőszolgáltatással ellátott épületeknél a távhőszolgáltatási rendszerről való leválás és ezen épületek vagy épületrészek más, kis hőteljesítményű kazánokkal történő fűtése nem engedélyezhető".

A másik jogszabály a már említett, 2005. tavaszán hatályba léptetett, a levegő minőségének védelmét szolgáló rendelet. Ez a rendelet többek között azt írja elő, hogy már működő energiatermelő vagy energiaellátó berendezést csak úgy lehet megváltoztatni, hogy az ne rontsa a levegő minőségét. Az önkormányzati jogszabály szerint "helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, geotermikus energiát, napenergiát használó berendezéseket), vagy – ennek hiányában – a lehető legkisebb helyi emisszióval járó energiatermelő, energiaellátó rendszereket kell alkalmazni". A város azt is előírja, hogy nem adható építési, fenmaradási, változtatási vagy használatbavételi engedély olyan építményre, amely energiaellátása a rendelkezésre álló technikák közül nem a "lehető legkisebb" levegőszennyezést okozza.

A rendeletekben az önkormányzat valóban szigorúbb szabályokat állapított meg, mint ami a 2005-ben elfogadott távhőtörvényben szerepel, ismerte el kérdésünkre a szóvivő. Veres László azonban hozzátette: erre a környezet védelméről szóló 1995-ös törvény adott lehetőséget az önkormányzat értelmezése szerint.

'Mi sem tartjuk alkotmányosnak'

Nem így gondolta azonban az önkormányzatok törvényességi felügyeletét eljáró közigazgatási hivatal. Bár a 2004. augusztusában hatályba lépett rendeletet nem kifogásolták Veres szerint, azt a szóvivő elismerte, hogy a 2005-ös jogszabály miatt két észrevételt is tett a hatóság, és bár az első csak kicsit pontosításokat írt elő, később a hivatal a rendeletet "lakossági jelzés alapján törvényességi szempontból ismételten felülvizsgálta".

A második felülvizsgálatot követően tavaly a közigazgatási hivatal kezdeményezte is a rendelet egy részének hatályon kívül helyezését; azt a passzust kifogásolták, amely az energiarendszer levegőszennyezéséhez kötötte volna az építési, fenmaradási, változtatási vagy használatbavételi engedély kiadását.

"A közigazgatási hivatal valóban többször foglalkozott a miskolci távhőszabályozással" - mondta kérdésünkre Kiss György, az észak-magyarországi (korábban B-A-Z megyei) közigazgatási hivatal törvényességi főosztályának helyettes vezetője. Egy úgynevezett alsóbb szintű – például települési – jogszabály ugyanis nem mondhat ellent egy magasabb szintűnek, a települések azonban még gyakran esnek ilyen hibába a rendeletalkotás során.

"Mi sem tartjuk alkotmányosnak ezt a szabályozást" – mondja a főosztályvezető a rendeletről. A hivatal szerint az önkormányzati rendeletnek ez a része túlterjeszkedett a környezetvédelmi törvényben biztosított önkormányzati felhatalmazáson. A közgyűlés ugyanis a távhőtörvénynek ellentmondva olyan városi területeket jelölt ki, melyeken a távhőszolgáltatás igénybevétele kötelező.

Nincsenek üzleti okok

A város szerint viszont a rendelet nem arról szól, hogy ahol lehetőség van a távfűtési rendszerre csatlakozni, ott annál magasabb levegőszennyezéssel járó fűtési megoldáshoz építéshatósági engedély nem adható ki. A rendelkezés nem a távhőszolgáltatás kizárólagosságát fogalmazza meg, hiszen például elektromos-, geotermikus-, nap-, szélenergia is használható az érintett területeken, érvel Veres László, visszautasítva egyben azokat a gyanúkat is, hogy a város a tulajdonában álló távhőszolgáltató cég, a Mihő Kft. érdekében hozott szigorú rendeletet.

Az önkormányzat szerint tehát a rendelet a magasabb szintű jogszabályokban foglaltakkal nem ellentétes, ezért a törvényességi észrevételt a város közgyűlése elutasította. A közigazgatási hivatalnak ezért az Alkotmánybírósághoz kellett fordulnia. Csakhogy amíg Kiss György azt mondja, hogy ez az ügy már ott van az Alkotmánybíróság előtt, a taláros testület indítványkeresői között, bár több, a távhőszolgáltatással kapcsolatos beadványt találtunk, a kifogásolt miskolci rendeletet nem.

Ezzel megegyezően nyilatkozott Veres László is; a szóvivő azt közölte: "folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárásról nincs hivatalos tudomásunk, amennyiben mégis indul ilyen eljárás, akkor az önkormányzat az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakat megvizsgálja, és ha szükséges, a közgyűlés elé viszi az ügyet."

800 méter, 20 ezer forint

Persze ez évekig is eltarthat, ami aligha kecsegteti sok jóval azokat, akik váltani szeretnének a számításaik szerint olcsóbb gázos vagy egyéb fűtésekre. Bár a városban a távhő átlagos lakásonkénti alapdíja kevesebb, mint havi bruttó 4800 forint, a tényleges fűtési költségek az alapdíjnak átlagosan a háromszorosát jelentik. Emellett még fizetni kell a melegvízért is, nem csoda, hogy G. irigykedik a tőle állítása szerint nyolcszáz méternyire, azonos paraméterű, de még idejében levált lakásban lakó testvérére: míg ő decemberben 33 ezer forintot fizetett fűtésre és melegvízre, a testvére csak 12 ezret.