Nem emelt kamatot a nemzeti bank

Egyelőre nem folytatódik a márciusban kezdődött kamatemelési sorozat, a jegybank monetáris tanácsa (mt) hétfői ülésén nem nyúlt az alapkamathoz, így annak mértéke maradt 8,5 százalék. A jegybank ezt megelőzően sorozatban háromszor emelt eddig, összesen 1 százalékkal növelve az alapkamatot.

Simor András, a nemzeti bank elnöke azt mondta a tanács üléséről tartott sajtótájékoztatón, hogy szoros eredmény született. Arról is beszélt, hogy a monetáris politika ugyanazokkal a problémákkal küszködik hónapok óta: globális inflációs nyomás, kereslethiányos belső gazdaság, a makacs várakozások miatt nehéz dezinflációs folyamatok.

Ugyanakkor a tanács többségének megítélése szerint semmilyen információ nem érkezett az utóbbi időben, ami a kamat további emelését indokolta volna. "Vannak nyilatkozatok, ennek vannak interpretációi" - mondta Simor arra kérdésre, ami azt feszegette, hogy a jegybank az utóbbi időben kamatemelésre utaló megnyilatkozásokat tett.

Megmagyarázzák

A jegybank fél háromkor közzétette a monetáris tanács döntésének indoklását. Eszerint az mt továbbra is úgy látja, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemezi, ráadásul a felfelé mutató inflációs kockázatokat erősíti az inflációs várakozások esetleges magas szinten rögzülése, az élelmiszerek, a nyersanyagok és az energia árának globális eredetű emelkedése.

A jegybanki közlemény szerint "az inflációs kilátások romlását érzékelve a monetáris tanács az előző három ülésén a monetáris kondíciók szigorítása mellett döntött. Az újonnan beérkezett információk szerint továbbra is fennállnak az inflációs cél teljesülését övező kockázatok, ugyanakkor – a szigorodó monetáris kondíciókat is figyelembe véve – a májusi inflációs jelentésben felvázolt inflációs alappályát nem írták felül a legfrissebb adatok. A versenyszféra eddigi béralakulása alapján egyelőre nem lehet egyértelmű következtetést levonni arra nézve, hogy a kereslet-visszaesés fegyelmező hatása milyen erővel érvényesül.

A tanács leszögezte: továbbra is egyértelműen elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél elérése mellett. Arra törekszik, hogy megakadályozza a hosszabb távú inflációs várakozások megemelkedését, s ehhez szükségesnek tartja a szigorú monetáris kondíciók fenntartását. Amennyiben azonban az inflációs cél elérése megkívánja, kész e kondíciók további szigorítására – olvasható a közleményben.

A forint ide-oda táncol

Mivel a piac már beárazott egy negyed százalékpontos emelést, a forint árfolyama gyors gyengülésbe kezdett. Az euró ára, amely délelőtt fillérekre megközelítette a 238 forintot, percek alatt 240 forint fölé emelkedett. Az árfolyam megközelítette a 240,5 forint/eurós szintet is, igaz, onnan visszatért a 240 forintos szint közvetlen közelébe.

A bejelentés után fél órával viszont már ismét stabilan a 240-es árfolyam alatt volt az euró. A kurzus egészen 239,40-ig süllyedt, bár a következő napokban még elképzelhető további forintgyengülés.

Mindenki mellényúlt

A döntés meglepő, hiszen előzetesen az elemzők, szakértők és devizapiaci kereskedők többsége negyed százalékpontos emelést várt. A Reuters felmérésében részt vevő 28 elemzőből például 26-an mondták azt, hogy a kamatszint negyed százalékponttal emelkedni fog. A Portfolio.hu előrejelzésében egyhangú volt a megkérdezettek véleménye, hogy emelni fog a monetáris tanács. A hétvégén megszólaló londoni szakértők még azt sem zárták ki, hogy 0,5 százalékponttal 9 százalékra szigorít a monetáris tanács.

A mostani lépés után kétséges, milyen döntés születik a következő, júliusi kamatdöntő mt-ülésen. A szakértők várakozása szerint a negyedik hónapja tartó kamatemelési ciklus folytatódhat, ha az inflációs adatok és előrejelzések nem javulnak. A Reuters felmérésében volt olyan elemző, aki összesen négy kamatemelést jósolt erre az évre (ezek egyikét természetesen mostanra). A többség szerint az év végéig nem is számíthatunk monetáris lazításra, de 2009 végéig 7,5 százalékra csökkenhet a kamatszint.

Túl erős a forint

Az mt tagjait feltehetően a dinamikus emelkedő, makrogazdasági adatok mellett reálgazdasági fejleményektől fűtött forint árfolyamának alakulása is befolyásolta. A múlt hétvégén az euró árfolyama előbb ötéves mélypontra csökkent, majd átlépte a megszűntetés előtti sávszél 240,01 forint/eurós szintjét, és 239 forint alá süllyedt. Ezen a szintén hétfőn délelőtt is kitartott az árfolyam, sőt, délelőtt 238,16 forinton is állt az euró. Igaz, a mostani tartásra nem számított a piac, így az árfolyamerősödésnek várhatóan vége van.

Laptársunk, a Portfolio.hu első reakciói is a forintárfolyammal indokolják a váratlan kamatdöntést. Emlékeztetnek arra, hogy az utóbbi időben egyre erőteljesebb volt a "politikai közvélemény" nyomása a túl erős forint miatt a jegybankon, és elképzelhető, hogy ez is szerepet játszott a meglepő lépésben.

Nem akarnak erős árfolyamot?

A Portfolio.hu arra is kitér, hogy a kamat mostani szinten tartására érdekes előzmények után került sor. A jegybank a májusi jelentésében jelentősen romló inflációs kilátásokról számolt be, éppen ezért az akkori kommunikáció is váratlanul szigorú volt. A pesszimizmust a következő egy hónap adatai alapvetően igazolták a jegybank felőli aggodalmakat: a májusi infláció kiábrándítóan magas lett, a kereseti statisztika pedig jelezte: a vállalati szektor továbbra is bőven emeli a béreket, igazolva a magas inflációs várakozásokat.

A mai döntés bizonyára szoros szavazati arányok mellett született meg, és jelentős szerepet játszott benne a forint váratlan megugrása. Ugyanakkor megítélésünk szerint az a tény, hogy a forint kilépett egykori sávjából (a 240 Ft/eurós szint alá süllyedt), legalább annyira szólt volna a kamatemelés mellett, mint ellene, írja a Portfolio.hu. A várt kamatemelés elmaradása ugyanis kicsit a sarokba tereli a jegybankot: azt sugallja, hogy a monetáris politika nem szeretne erős árfolyamot - ezután viszont nem világos, hogy pontosan miként is kíván küzdeni a monetáris politika az inflációs cél eléréséért.

Lesz még emelés

Az első elemzői reakciók azt emelik ki, hogy a mostani döntés nem jelenti a kamatemelési ciklus végét. "Az alapkamat szinten tartása ellenére a kamatnövelési ciklusnak nincs vége. A mostani döntés azonban jó lehet arra, hogy hűtse a kamatemelési várakozásokat, és egyúttal lehetőséget adjon a jegybanknak arra, hogy az eddigi szigorítások és az erősebb forint hatását mérlegelje" – fogalmazott a Portfolio.hu-nak Bebesy Dániel, Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere.