Műhó nélkül nincs síelés

Eddig sosem látott, több százmillió forintos beruházásokkal készülnek a hazai sípályák a 2006-2007-es téli szezonra, de a külföldi síterepekhez hasonlóan még nálunk sem indult be a nagyüzem. A Kékestető-Mátraháza síterepen az elmúlt évek fejlesztéseivel együttvéve közel 400 millió forintot költöttek arra, hogy nyugati színvonalú pályát hozzanak létre.

A Magyarország legnagyobb pályarendszerének számító Kékestetőn tavaly 92 nap volt síelésre alkalmas, várhatóan ez az idén is hasonlóan alakul. Ugyanez a dunántúli Eplényben kilenc nap volt, amelyet az idén beépített hóágyúk segítségével 60-nal tudnak meghosszabbítani, kiküszöbölve ezzel az időjárás viszontagságait. Több millió forint fejlesztéssel várja az idei telet is Tavassy Viktor. A Tavassy Síiskola igazgatója, egyben a bánkúti sípálya egykori vezetője elmondta, hogy több évtized tapasztalata alapján 10-15 évente következnek melegebb telek, ugyanakkor valóban megfigyelhető a hőmérséklet lassú, de folyamatos emelkedése. A hazai sípálya-üzemeltetők ennek ellenére bizakodók az idei szezont illetően, hiszen úgy vélik, a valós hazai szezon igazából december második felében szokott elkezdődni, és egészen márciusig tart.

Emberemlékezet óta

Jóllehet az idén ősszel egyre többen foglalták le már szeptembertől a síutakat, a szezonkezdő besíző túrákra hóhiány miatt nem tudnak elutazni. Bánfi Gábor, az Intersí Utazási Iroda vezetője kiemelte: elenyésző azoknak a száma, akik az időjárás miatt halasztják el utazásukat. Több szálloda ilyen esetben lehetőséget ad arra, hogy más időpontra tegyék át - fűzte hozzá. Kevesebb a foglalás a közeli időpontokra, de ezek nem befolyásolják a januári és a februári forgalmat - véli Regős Pál, az Alpesi Travel vezérigazgatója. December végére várhatóan beindul a külföldi sípályákon is az igazi szezon, amely a foglalások alapján jövedelmezőbb lehet, mint a tavalyi.

Emberemlékezet óta nem volt ilyen enyhe az ősz az alpesi országokban, emiatt a síszezon is csak jelentős késéssel tud elindulni. November végén a svájci St. Moritzban olyan enyhe volt az idő, hogy még hóágyúkkal sem tudtak pályát biztosítani a női világkupához. Csak 3000 méter felett mértek fagypont alatti hőmérsékletet, s ez az év ezen időszakában példátlannak számít. Ausztriában és Franciaországban is a szokásosnál több héttel később nyitottak ki a síközpontok.

Hóágyúkkal sem lehet

Az érintett üzletemberek egyelőre derűlátók: mint mondják, gazdasági szempontból kéthetes csúszás nem olyan káros, mint ha januárban akár csak egy hétvége is kiesik. Ezzel együtt tagadhatatlan, hogy az ágazat jövőjére sötét árnyékot vet a globális felmelegedés, hiszen ha enyhe a levegő, akkor hóágyúkkal sem lehet kellő mennyiségű havat varázsolni a lejtőkre. Meglehetősen borús képet fest a kilátásokról az OECD minap közzétett tanulmánya, amely 666 európai síközpontot vizsgál. Ma ezek 90 százaléka számíthat évente legalább száz havas napra, ám egyfoknyi melegedés - ez 2020-2025 körül várható - százzal csökkentené a rentábilis helyek számát. Különösen az alacsonyan elhelyezkedő síparadicsomok vannak veszélyben; ezt a svájci bankok is tudják, ezért 1500 méter alatti sílétesítményekre egyáltalán nem adnak hitelt. A síturizmus visszaszorulása valóságos gazdasági katasztrófát okozhat, hiszen sok alpesi körzetben ma ez az egyetlen jövedelmező tevékenység.

A probléma persze nem csak Európát sújtja. Sierra Nevadában például ma 2-3 fokkal van melegebb, mint 1950-ben, és a 21. század végéig további 5-6 fokkal nőhet az átlaghőmérséklet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!