Mire költjük a pénzt?

Noha kormányzati véglegesítése még hátravan, az Új Magyarország fejlesztési terv társadalmi vitájának tapasztalatai alapján is arra lehet következtetni, hogy a központi programok, a kiemelt beruházások és a kétfordulós pályázatok irányába tolódik el az európai uniós forrásfelhasználás 2007 és 2013 között Magyarországon. Maga Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos is ezt vetítette előre több nyilatkozatában. Azok az országok voltak sikeresek az uniós fejlesztési támogatások felhasználásában, amelyek nem engedték, hogy a források elaprózódjanak - hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémia képviselőivel tartott egyeztetést követően.

A központi programokra vonatkozó tervek között igen nagy részt képviselnek a nagyprojektek - hangzott el a Pénzforrás pályázati konferenciáján. A környezetvédelemben a 25, a közlekedésben az 50 millió eurónál nagyobb értékű beruházások tartoznak ebbe a körbe. A hét évre Magyarország rendelkezésére álló 22,4 milliárd eurós keret egyharmadát kitevő kohéziós pénzekből finanszírozzák majd ezeket a fejlesztéseket. Eredetileg, az 1067/2005-ös kormányhatározat értelmében 38 (21 környezetvédelmi és 17 közlekedési) nagyprojektről volt szó.

Pár napja a fejlesztéspolitikai kormánybiztos további, több mint száz nagyprojektjavaslatról tett említést újságírók előtt. Összehasonlításképpen: az év végi, jövő év eleji brüsszeli beadásra szánt első tizenöt csomag együttes becsült kivitelezési költsége meghaladja a kétmilliárd eurót (500 milliárd forint). Jelentős forrásigényük lesz a kiemelt beruházásoknak, amelyek részben a csatlakozási szerződés kötelezettségvállalásainak (az uniós előírások érvényesítése az ivóvízminőség javításában, a szennyvíztisztításban, a hulladékgazdálkodásban, valamint az utak 11,5 tonnás tengelyterhelésében) teljesítését célozzák, részben pedig a korábban komplex programokként emlegetett fejlesztéseket jelenítik meg. A harmadik jelentős forrásfelhasználói csoportot a kétfordulós pályázatok alkotják. Az első körben begyűjtik a projektötleteket, majd egy évet adnak a kidolgozásra, s a második fordulóban eldöntik, melyik kap támogatást. Végül a kedvezményezettek utolsó - számban a legnagyobb, ám félő, hogy támogatási értékben a legkisebb - köre nyílt pályázatok eredményeként alakul ki. E csoporton belül három lehetőség kínálkozik. Az első normatív jelleggel teszi lehetővé a támogatást (például ISO minősítés megszerzéséhez), a második egyszerűsített pályázást jelent (például gépberuházások esetében), s végül a harmadik lehetőség lesz a normál pályázás. Ennek a kedvezményezetti körnek egyes becslések szerint mintegy 800 milliárd forint szabad forrás marad hét évre.

Összehasonlításképpen: az I. NFT-ben 2004-2006-ban az uniós pénzek 70 százalékát "költöttük el" pályázatok és 27 százalékát a központi programok keretében.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!