Cáfolják Gyurcsányt az elemzők

Nem értenek egyet a kormányfő állításával a makroelemzők. Amennyiben elfogadjuk, hogy a szociális támogatásokat nem lehet csökkenteni, az nem jelenti azt, hogy ne létezne más kiadáscsökkentő intézkedés - mondta Jobbágy Sándor, a Budapest Economics szakértője. A működési kiadásokban több, hatékonyságot javító intézkedést meg lehet valósítani. A mostani változások gyakran csak annyit jelentenek, hogy a feladatokat külső kivitelező végzi el, ugyanazon a költségen. A kamatkiadások szintén igen jelentős költséget jelentenek, így érdemes lett volna nagyobb mértékben csökkenteni az adósságállományt, akár a privatizációs bevételekből.

Ez egyrészt a maastrichti kritériumok teljesítése miatt is fontos, de egyébként is egészségesebb lenne egy alacsonyabb szintű adósságállomány. Ha a tervek szerint 2009-re tényleg megvalósul a szufficites elsődleges egyenleg, akkor várhatóan utána kezdenek neki a nagyobb mértékű törlesztésnek. A bevételi oldal növelésénél az adóemelés tényleg alkalmas egy drasztikus deficitcsökkentésre, azonban hosszú távon ez nem járható út.

A kormány intézkedései nem alkotják egy átfogó terv részét - véli Barcza György, a K&H vezető közgazdásza. Nincs átváltás a reálbér és a szociális támogatások között, s az nem elfogadható, hogy az egyik társadalmi réteget kiemeltebben kezeli az állam, mint a másikat. Évtizedek óta zajlik ez a kivételezés a munkát terhelő adók ellenében, így nem meglepő, hogy a nyugdíj vonzóbb alternatíva a munkához képest. Semmi nem zárta volna ki a reálbérek és a szociális kiadások együttes mérsékelt csökkentését, az előbbi jelentős mértékű visszaesése helyett. A magas nyugdíjhoz képest kevesen fizetnek járulékot, így az államnak további adókkal vagy emelésekkel kell pótolnia az összeget.

A környező országokban - Szlovákia, Csehország, Románia - sikerül(t) megvalósítani az átfogó reformokat azáltal, hogy egyszeri, mindenre kiterjedő intézkedéseket hoztak, és hihetővé tették, hogy a kialakuló többleteredményeket nem költik el a választások közeledtével. Ráadásul ezek a lépések Szlovákiát leszámítva nem jártak a reáljövedelem jelentős esésével.

A kormányfő megállapítása, hogy az igen mérsékelt GDP-növekedés mögött az állami kiadásoknak a hatékonyságjavító intézkedések által megvalósított kiadáscsökkentése áll, részben igaz - mondta Jobbágy Sándor. A második negyedéves GDP-n belül (1,2 százalék) az állami kiadások mértéke 2,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A szolgáltatások 0,1 százalékos csökkenésén belül a kormányzati rész 4,6 százalékkal esett vissza, így enélkül a mutató pozitív irányba változott volna, s eközben az ipari termelés is növekedett. Ám nem lehet elfelejtkezni a megszorítások közvetett hatásairól sem. A kiskereskedelmi forgalom gyengén teljesít, azaz a lakosságnak a rendelkezésre álló jövedelem értékcsökkenésével vissza kell fognia a fogyasztását, valamint a beruházások is csökkentek, ami illeszkedik ahhoz, hogy a vállalatok jövőbeli kilátásainak megítélése romlott. Ugyan ez egy szubjektív véleményeken alapuló adat, azonban mivel ettől függnek a beruházások, cseppet sem elhanyagolható.