A munkaképes korú, 15-64 év közötti nőknek alig több mint a fele dolgozik, miközben a férfiak foglalkoztatottsága megközelítőleg 64 százalékos. Minden korcsoportban jelentős az eltérés - derül ki az MSZOSZ és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés által összeállított Gazdasági és szociális adattár összesítéseiből. A legkiegyensúlyozottabb a helyzet az 50-54 év közöttieknél, a 25-39 évesek körében ellenben ijesztő mértékű, 20 százalékpontos a különbség.
Továbbra is jelentős szerepet játszik mindebben, hogy a nők még mindig nehezen tudják öszszeegyeztetni a munkavállalást és a családot. A tavalyi utolsó negyedévben 7600 nőnek szűnt meg azért az állása, mert nem tudta megoldani a gyermeke felügyeletét. A férfiak közül mindössze 300 esetben játszott közre a munkahely elvesztésében ez a tényező.
Jelenleg megközelítően 550 bölcsőde van Magyarországon, ezek a háromévesnél fiatalabb gyerekek mindössze 8 százalékát tudják befogadni úgy, hogy az intézmények átlagosan 114 százalékos kihasználtsággal működnek.
Szakadék a bérekben
Minden beosztásban, korosztályban és bármely iskolai végzettséggel hátrányosabb helyzetben vannak a nők a teljes keresetet figyelembe véve - ezt a prémiumokkal, jutalmakkal, illetve a 13. havi fizetés arányos részével együtt számítják. Tanulással sem tudják ledolgozni a hátrányukat, hiába ülnek közülük többen a felsőoktatási intézmények padsoraiban. A tavalyi statisztikai adatok tanúsága szerint a főiskolai, illetve egyetemi végzettségű férfiak és nők átlagos keresete között havonta megközelítően 110 ezer forint volt a különbség a gyengébbik nem hátrányára. Valamennyi végzettségi szinten jelentős előnyben vannak a férfiak.
Ugyanez figyelhető meg a munkaköri kategóriák szerint is. A versenyszférában a legfőbb vezetői beosztásban dolgozó férfiak keresete 2007-ben megközelítette a havi 690 ezer forintot, miközben ugyanezen a poszton a nők 586 ezer forintot kaptak. Még a szakmunkásoknál is szembeötlő volt a különbség: a férfiak átlagosan 137 ezer, a nők pedig 103 ezer forintot kerestek havonta.