Vége a devizahiteleknek?

A globális pénzügyi válság és a nagy árfolyamingadozás miatt jelenleg csak forint alapú hitelt tudunk biztosítani – mondta az MKB Bank telebankára. Az ügyfélszolgálaton így megerősítették azt az információnkat, miszerint az MKB mától, október 13-án hétfőtől meghatározatlan időre felfüggesztette a lakossági devizahitelek befogadását. Ezek kondíciói már az MKB honlapjáról is eltűntek.

Hivatalos megkeresésünkre az MKB is azt válaszolta: a forint árfolyamának utóbbi hetekben – és különösen a múlt hét végén – tapasztalt, számottevő gyengülése, valamint a korábbiakhoz képest jelentős volatilitás minden eddiginél bizonytalanabbá teszi a jövőbeni árfolyamra vonatkozó várakozásokat. Mivel a jelenlegi piaci környezet az ügyfelek számára fenyegető árfolyamkockázatot hordoz, az MKB Bank Igazgatósága úgy döntött: 2008. október 13-ától kezdődően határozatlan időre felfüggeszti az euró- és svájcifrank-alapú hitelek igénylésére vonatkozó új kérelmek befogadását.

Ugyanakkor a bank a forintalapú hitelek teljes palettájával áll lakossági és vállalati ügyfelei rendelkezésére. A döntés nem érinti a már befogadott euró- és svájcifrank-alapú hitelkérelmeket, illetve azon vállalati ügyfeleket, amelyek például export-import tevékenységükhöz kapcsolódóan igényelnek euró-finanszírozást.

Szigorítani fognak

Az Index információi szerint több bank is fontolgat hasonló lépést, bár pontos képet egyelőre nehéz alkotni. A forrásaink által említett, a devizahitelek felfüggesztését fontolgató bankok közül az Erste azonnal cáfolta a hírt. Azt mondták, nem fontolgatnak ilyen lépést. A Budapest Bank is folytatja deviza alapú hitelezését mind a lakosság, mind a kis- és közepes vállalatok számára. A Citibank sem tervezi jelenleg a devizahitelek felfüggesztését, de ha szükséges, felülvizsgálják álláspontjukat. Az OTP Bank mérlegeli a kialakult pénzpiaci helyzetet, és prognózisanalízisek alapján rövid időn belül döntést hoz az esetleges változtatások szükségességéről – válaszolta a bank a devizahitelek leállításának lehetőségét firtató kérdéseinkre.

A bankok többsége időt kért arra, hogy válaszoljon az Index kérdésére. Egy CIB-es forrásunk ugyanakkor úgy fogalmazott: kiemelten figyelik a devizahiteleket, tudnak arról, hogy más bankoknál is hasonló a helyzet, és benne van a levegőben, hogy felfüggesztik a hiteleket. A kiemelt figyelem információink szerint több banknál is azt jelenti: a szokásosnál magasabb szinten döntenek a hitelkérelmekről. Úgy tudjuk, a CIB-nél egy héten belül új hitelkondíciókat készülnek kiadni, melyek alapján a forinthitelek lényegesen jobb helyzetbe kerülnek a devizahitelekkel való összehasonlításban, mint most vannak.

Az MKB Telebankára ügyfélként érdeklődő munkatársunknak azt mondta: minden banknál leállították a devizahiteleket. Noha ez nyilvánvalóan nem igaz, több forrásból is úgy értesültünk, hogy valóban több bank is a mai nappal készült vagy éppen még készül hasonló lépésre. Akár véletlen is lehet, de tény: a K&H honlapján például jelenleg nem elérhető a hitelkalkulátor. A banknál érdeklődésünkre ugyanakkor azt mondták: határozottan nem tervezik a devizahitelezés felfüggesztését. Információink szerint azonban szigorításra, átárazásra, az ügyfeleket a forinthitelek irányába terelő lépésekre több bank is készül.

A lakossági ügyfelek kamatai várhatóan csak abban az esetben módosulnak, ha az elmozdulás tartósnak bizonyul a piacon. Elképzelhető kamatemelkedés is. A K&H eddig is - összehasonlítva más lakossági bankokkal - konzervatívabb hitelezési politikát folytatott, szemléletbeli változtatásra így a hitelezési politikánkban épp ezért nincs szükség – mondta az Indexnek a pénzintézet. Általánosságban elmondható, a bankok számára még inkább értékesek lesznek a "jó adós" ügyfelek, míg a bizonytalan fizetőképességű ügyfelek hitelezésétől még jobban tartózkodni fognak. A banki betétek magasabb szintekre érhetnek (a K&H hétfőn emelte is a betétkamatokat), míg a hitelezés drágulni kezd, elsősorban a forráshiányos helyzet következtében, így ez a trend tartósnak mutatkozik.

Az első fontos intézkedések meg is történtek, a betétesek már biztonságban tudhatják a pénzüket – nyilatkozta az Unicredit Bank ügyvezető igazgatója. Komócsi Sándor szerint a következőkben a bankoknak múlhatatlanul szükséges elemezniük a megváltozott piaci feltételeket. A hitelezés módszertanát is át kell tekinteni és a valós piaci fejleményekhez idomítani. Valószínűsíthető, hogy először az emberek garantált megtakarítások iránti igénye fog nőni. A nemzetközi gazdasági depresszió oldódásával pedig erőteljesebben beindulnak a hiteligények is, ennek idejét azonban ma még nehéz megjósolni.

Az MKB szerint a magyar bankszektor eddigi növekedési üteme megtorpant, amit a hitelportfólió romlása kísért olyan szegmensekben is, ahol a portfolió-minőség eddig kiemelkedő volt.

Az MKB Bank várakozásai szerint az elmúlt évek dinamikus hitelnövekedése az elkövetkezendő rövid távú időszakban mindenképpen lelassul: a hitelezési feltételek, kondíciók szigorodása várható, a piaci szereplőknek mindenképp át kell állítaniuk rövid távú üzletpolitikájukat. A drasztikusan emelkedő forrásköltségek miatt szigorítást a prudenciális feltételekben jelenhet meg: például magasabb hitelbiztosítéki értékek megkövetelését, esetenként magasabb kockázati felár alkalmazását jelenti. Duronelly Péter szerint ezen, forintkeresletet, ezáltal forinterősödést indukáló hatás képes volt ellensúlyozni a fizetési mérleg hiányát. Ugyanakkor az állandó újabb hitelek biztosította árfolyamstabilitás a már meglevő hiteleseket is segítette az árfolyam stabilizálásával.

Gyengülhet a forint

A devizahiteleknek eddig szerepe volt a forint stabilitásában – mondta az Indexnek Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója hangsúlyozta: a bankok elsősorban azért állították le vagy szigorítják a devizahiteleket, mert a banközi források elapadtak. Eddig az új devizahitelek generálta forintkereslet magasabb volt, mint a hitelállomány törlesztésével összefüggő devizakereslet. Hogyan is folyósít a bank? Ő maga is felvesz-megvesz a hitelösszegnek megfelelő devizát, 250 forintos euróárfolyam mellett mondjuk 5 millió forintos hitelhez 20 ezer eurót. Az eurót behozza az országba, és forintot vesz rajta, erősítve ezzel a forint árfolyamát.

Miért veszélyes a devizahitel?

A devizahitelek azért olcsóbbak, azaz azért kisebb a törlesztőrészletük (ugyanolyan összeg és futamidő mellett), mint a forint alapú hiteleknél, mert alacsonyabb a hitelkamat: jelenleg például a forinthoz tartozó 8,5 százalékos jegybanki kamattal 3,75 százalékos eurókamat áll szemben.

A devizahitel kockázatát ugyanakkor az jelenti, hogy a forint gyengülése automatikusan a törlesztőrészlet emelkedését vonja maga után: devizahitel esetében mi ugyan forintban törlesztünk, de meghatározott mennyiségű devizát, pl. 200 svájci frankot havonta. Azaz, ha gyengül a forint, és emiatt drágább lesz a svájci frank, akkor a havi 200 franknyi részlet kifizetése több forintot igényel.

Ez persze elsősorban az ügyfél baja, mondhatnánk, ha nem tudja törleszteni a hitelét, ott a lakása vagy egyéb fedezet. Csakhogy: ha egyszerre sokan járnak így, akkor az már, különösen a mostani válság idején, a banknak is komoly problémát okoz, hiszen egy bedőlt hitel egyben azt is jelenti, hogy elúszik az azon tervezett nyereség, és kérdéses, hogy a fedezeti érték megfelelő-e, nem beszélve az ügyintézés nehézségéről.

Amíg a takaró...

Ahogy a nemzetközi piacokon, úgy a magyar bankpiacon sem zárható ki, hogy éppen meglévő ügyfelei, betétesei biztonsága érdekében egyes bankok szigorítják hitelezési gyakorlatukat, vagy éppen, az MKB-hoz hasonlóan egyes hitelek átmeneti felfüggesztését határozzák el – mondta Binder István. A PSZÁF szóvivője piaci szereplők önálló döntéséről van szó, de emlékeztetett arra, hogy a pénzügyi felügyelet korábban, "csendesebb piaci körülmények között" is figyelmeztetett a devizahitelek kockázataira. A túl sok újabb ilyen hitel már a bank számára is jelenthet kockázatot, mondta Binder István, aki szerint annyi történik: a bankok most megnézik, hol van a takarójuk vége, és nem nyújtóznak azon túl.

Hitel nélkül másnak is nehezebb

A devizahitelek folyósításának leállítása vagy szigorítása közvetlenül hathat a lakáspiacra: a keresleti jelentősen csökkenhet, ha csak nehezebben vagy drágábban lehet hitelhez jutni. A hitelezéssel a bankokon kívül számos független vagy például ingatlanos céghez tartozó bróker foglalkozik, az ő helyzetük jelentősen nehezül, ha beszűkül a hitelpiac, ahogy kérdéses az is, hogy a bankoknak a jelenlegi létszámú ügyintézőre lesz-e szüksége, ha a kevesebb típusú és számú hitelt forgalmaznak.