Jó időre elfelejthetjük a kamatcsökkentést

Noha az inflációs folyamatok alakulása teret engedne akár egy agresszív kamatcsökkentésnek is, a befektetői bizalom eltűnése továbbá az IMF óvatosságra intő ajánlása megköti a monetáris tanács kezét - így látja a helyzetet Dunai Gábor, az OTP elemzési központjának elemzője, és ezzel tulajdonképpen a piac általános véleményét foglalja össze, azzal kapcsolatban, hogy miként dönt a monetáris tanács hétfői ülésén.

Pedig a kamatvágás nem csak a kedvező inflációs kilátások, hanem a recessziós veszély miatt is jó döntés lehetne - hívja fel a figyelmet Piotr Kalisz, a Citibank térségi elemzője, ám ő is úgy látja: a jegybanknak érdekében áll a kamatkülönbözetet olyan szinten tartani, hogy az stabilizálja a forintot, illetve enyhítse a leértékelődési nyomást.

Nem számítunk kamatcsökkentésre addig, amíg a globális kockázatkerülés magas és a piacok normális működése nem áll helyre, mivel addig a magas volatilitás mellett az árfolyam hirtelen és nagymértékű gyengülésének is magas marad a kockázata. Ez az infláció szempontjából sem kívánatos, de most a pénzügyi stabilitási szempontok az elsődlegesek. - összegzi hasonlóképpen a véleményét Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője.

Van, aki megpróbálná

Ebből az egységből csupán egyetlen elemző lóg ki: Orbán Gábor, az Aegon Befektetési Alapkezelő szakértője úgy látja, hogy van tere az erőteljes kamatvágásnak már hétfőn is. A makroelemző szerint a tanács az idei két ülésén 100-100 bázispontot vághat.

Kétségtelen, hogy a kamatvágás mögött is állnak érvek, hiszen az inflációs és recessziós képen túl az is a lazítás mellett szólhat, hogy a devizahitel kiterjedtsége miatt a forintárfolyam gyengülésének inflációs hatásai sem egyértelműek: az importtermékek drágulása mellett a hazai keresletet szűkíti a törlesztő részletek emelkedése. Éppen ezért a forint erősödésére a jelenlegi helyzetben talán nincs is szükség, kockázatot inkább az jelenti a csökkentésben, hogy a forint árfolyama irányíthatatlanná válik, ha a jegybank szándékait illetően elbizonytalanodik a piac. Ugyanakkor a magas forintkamatoknak is megvan a kockázata: amíg mindenki devizában adósodott el, addig önmagában nem sokat számított a reálgazdaságnak, ám most, hogy a devizahitelezés beszűkül, a forintkamatok magas szintje "fogni" kezdhet.

Jövőre indul a vagdosás

Az első kamatvágásra jövőre kerülhet sor, a megkérdezett szakértők túlnyomó többsége az első negyedévre (jellemzően február-márciusra) teszi az első ilyen lépés bekövetkeztét. Innentől kezdve viszont nagyon jelentős 3,5 százalékpontos mérséklést vár a piac az év végéig. Ezt a tempót akkor sem lehetne fenntartani, ha minden egyes hónapban 25 bázispontos, vagyis negyed százalékpontos mérséklést hajtana végre a jegybank, vagyis a piac úgy látja, hogy több esetben legalább "50-es tempóban" vagdos majd a tanács.

A csökkentési várakozásoknak nyilvánvaló oka az abnormálisan magas kamatszint, ami a 300 bázispontos, azaz 3 százalékpontos, spekulációt mérséklő októberi kamatemelés eredményeként alakult ki. Vagyis a lazítás egyfajta korrekciónak értékelhető, és a válaszokból az tűnik ki, ezt egyrészt a várhatóan előbb-utóbb javuló nemzetközi környezet, illetve a kedvezőbbé váló megítélés, másrészt a gyenge reálgazdasági teljesítmény motiválhatja majd.

A 2008. évi költségvetési hiány teljesítése és a 2009. évi költségvetés indulása bizalmat ébreszthet az ország pénzügyi stabilitásának a helyreállítása iránt. Ekkorra megnyugvás várható a nemzetközi pénzügyi piacokon is annyiban, hogy a legnagyobb veszteségek napvilágra kerülnek a 2008 végi bankmérlegekben. Ugyanakkor fennmarad a globális recesszió okozta kockázat a hitelezés oldalán. A feltörekvő térségek, ezen belül a még mindig kockázatosra árazott Magyarország lassan kerül újra az állampapírpiaci befektetők látókörébe. A forintárfolyam tehát legfeljebb ekkorra stabilizálódhat. Idő előtti kamatvágással a jegybank nem kockáztatja az ország finanszírozhatóságát és nem destabilizálja a forintot. Még akkor sem, ha gyengébb, 280 forint/euró szintű árfolyam sem veszélyezteti az inflációs célokat az egyébként dezinflációs környezetben. - indokolja Bíróné Szegő Márta, az Unicredit elemzője, hogy miért várja az első kamatvágást február-márciusra.

Mindezzel együtt a kamatok 2009 év végére még mindig csak 8 százalékra süllyednek a piaci előrejelzések szerint. Emlékeztetőül: az októberi rendkívüli kamatemelés előtt 8,5 százalékos volt az irányadó kamat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!