Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Az állam legfontosabb feladata, hogy hosszú távú, a befektetők számára kiszámítható energiapolitikát alakítson ki, ám a jelenleg parlament előtt lévő stratégia alapvetően hibás. Nem gondolkozik hosszú távon, holott az energiaipari beruházások 30-50 évre szólnak. Az állami közreműködésnek pedig - az ellátás biztonságát garantáló megfelelő szabályozói háttér kialakítása mellett - ki kell térnie bizonyos tulajdonosi szerepvállalásra is - jelentette ki Aszódi Attila, az MTA energetikai bizottságának vezetője a Magyar Elektrotechnikai Egyesület vitanapján.
A januári teljes árampiaci nyitás nem a várt eredményt hozta, a remélt árcsökkenés helyett komoly, egyes ipari fogyasztóknál 40-60 százalékos drágulást eredményezett. Ez végső soron törvényszerű, ugyanis ha a piac önszabályozására bízzuk az árakat, akkor nem lesz csökkenés, hiszen liberális piacok mellett a tulajdonosi érdekek dominálnak, amikor magas kihasználtság mellett térülnek meg a befektetések. A kihasználtság növeléséhez pedig kapacitáshiány szükséges, ami növeli az árakat, és akkor már újra megéri befektetni az erőműépítésbe - mondta Csom Gyula, a BME professzora.
Járosi Márton, az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke szerint a kialakult helyzetért legkevésbé az MVM tehető felelőssé, hiszen az energiaellátás olyan közszolgáltatás, amely állami szerepvállalás nélkül nem megoldható. Az MVM azokat a törvényeket tartotta be, amelyek arra irányultak, hogy létrejöjjön egy erős nemzeti energiatársaság. Most pedig ezzel szembe menve akarja a kormányzat szétdarabolni a cégcsoportot, pedig az MVM sikeres működése lehet az egyetlen beavatkozási lehetősége az államnak az energiapiaci folyamatokba. Az utóbbi időben azt tapasztalni, hogy romlott az ellátás biztonsága, romlott a minőség és megdrágult az áram - mondta Járosi.
Az tény, hogy a villamos energia olyan speciális áru, amelyet nem lehet tárolni, az adott pillanatban szükséges mennyiségben kell előállítani és nem helyettesíthető, mégsem lehet elvonatkoztatni az alapvető közgazdasági tételektől - mondta Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője. Véleménye szerint az MVM ügye tisztán privatizációs megfontolású és nem a liberalizációról szól.
A cég menedzsmentje végrehajtotta azokat a korábbi kormányzati elvárásokat, amelyek az értékét növelték és nyereségessé tették, most meg úgy néz ki, hogy több darabra szétszedve valósítaná meg a kormány a privatizálását. Áramot termelni, kereskedni tudnak a magánkézben lévő társaságok is, de a nemzeti alaphálózatot nem szabad eladni, mert akkor a Mol privatizációjához hasonló helyzet alakulhat ki - óvott Kaderják.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
