Emlékezetes, a parlament elé három hete beterjesztett törvénymódosítás tovább növelné a kulturális járulékkal sújtott termékek körét: a kormány 0,8 százalékos járulékot vetne ki az internetszolgáltatásra, valamint a mobil tartalomszolgáltatásra. Valójában azonban a kulturális tárca ötletéről van szó, az ő érdekét szolgálná a járulékemelés. (Erről lásd keretes írásunkat.)
A kulturális járulékkal való ámokfutás
A kulturális járulékot még a kilencvenes évek elején azzal a céllal vezették be, hogy a művészetet támogassák. Akkor olyan termékek után kellett fizetni, amelyeknek társadalmilag káros hatást tulajdonítottak, illetve olyan megfontolásból, hogy a nem művészeti tárgyakra rótt adó voltaképpen javítja a művészeti alkotások helyzetét. Például a pornófilmekre, erőszak tartalmú videojátékokra és filmekre, illetve egyéb nem zsűrizett használati tárgyakra vetették ki.
Idővel aztán fokozatosan tágult a kulturális járulékkal sújtott termékek köre, az eredeti koncepcióval mit sem törődve. Odáig jutottunk, hogy például bevásárlóközpont vagy szálloda építésekor kulturális járulékot kell fizetni, gabonatároló létesítésekor is, de a mobiltelefonokra is kivetik. Ez az ép ésszel nehezen érthető jelenség oka, hogy a kulturális járulék közvetlenül a kulturális tárca - egészen pontosan a hozzá tartozó Nemzeti Kulturális Alap - költségvetését gazdagítja, ő dönthet arról, mire fordítja, és nem az a helyzet, mint a többi adóval, amikor a közösből a tárcák kilobbiznak maguknak valamennyit.
A javaslatot az ellenzéki pártok nem támogatják - mi több, a gazdasági tárca sem, igaz, az SZDSZ állásfoglalása sem egyértelmű, ugyanis egy Kóka János jegyezte módosító javaslat nem vetné el az ötletet, hanem a kormány által javasolt 0,8 százalékot 0,7 százalékra csökkentené. A szocialista frakció sem egységes: a kultúrpolitikusok lobbiznak a javaslatért, míg a gazdaságpolitikusok ellenzik azt. A szocialista frakció jövő hétfőn dönt az ügyben.
A széles társadalmi tiltakozást kiváltó ügyben a vita szépen folyik. Eközben a kulturális tárca tovább támad: Schiffer János (MSZP) képviselő arra tett javaslatot, hogy a 0,8 százalékos kulturális járulékot vessék ki a szőnyegek, a felsőruházat, a férfi öltöny, a női kosztüm, az ing, a blúz, de még a nyakkendő, a csokornyakkendő és a kravátli után is.
A kormány támogatja a javaslatot - mondta a költségvetési bizottság ülésén Schneider Márta, a kulturális tárca szakállamtitkára -, mivel szerinte ezek a termékek a dizájn révén komoly kulturális értéket képviselnek. A ruházati termékek adóztatásából 700-800 millió forintos járulékbevétel vár az NKA - mondta Harsányi László elnök.
A költségvetési bizottság leszavazta az indítványt, ám a végső szót a plenáris többség mondja ki leghamarabb két hét múlva, hacsak addig vissza nem vonják az indítványt.